Carex strigosa Huds. - Borostás sás (syn. C. leptostachys Ehrh.) Védett!

---

Élőhely:
Ligeterdőkben, néha nyirkos gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, égerlápokon.

---

Elterjedése:
Nálunk: K: Mátra?, Ipoly-v., Dt: Zala, Belső-Somogy, Kemeneshát, Rába-v., Mecsek?, A: KisA: Rábaköz, Szigetköz?, NA: Drávamenti-sík, Dunamenti-sík, ÉA, ritka.

---

Habitus:
Lazábban gyepes, rövid tarackos.

---

Virágzat:
(IV-) V-VI (-VII). A virágzat 1 végálló, szálas porzós füzérke van, (10-) 30-40 (-80) x 1-2 (-3) mm. A 2-5 (-7) termős füzérke vézna, (20-) 25-80 x 2-3 (-4) mm, rövid nyelű, a nyél nagy része a hüvelybe rejtett, ezért a felső füzérkék felállók, az alsók nyele hosszabb (30-70 mm), ezért lehajlók, kimondottan ritka virágúak. A legfelső csúcsán porzós virágok jelenhetnek meg. Minden füzérke murvája levélszerű és 20-30 (-50) mm hosszú hüvelyű, csak a legfelső hüvelytelen, a legalsó hosszabb a füzérkéjénél, de nem éri el a virágzat csúcsát. a termős pelyva sokkal rövidebb a tömlőnél (néha akkora), tojásdad vagy lándzsás-tojásdad, tompa vagy rövid szálkába kiegyezett, halvány zöldesfehér vagy barnás, középere zöld, keskeny hártyás szélű.

---

Szár:
A szár (20-) 40-70 (-100) cm, tompán háromélű, sima, leveles, a szárlevelek átmennek a murvákba. A tőhüvelyek világosbarna vagy vöröses színűek, nagy részüknek nincs lemeze.

---

Levél:
A tőlevél (5-) 7-10 (-16) mm széles, igen érdes élű, mindkét oldala fűzöld, lemeze a főér menti két redő színén kiugró oldalerek miatt megvastagodott, fele-harmad olyan hosszú, mint a szár. nyelvecskéje hegyes, kb. 2 mm hosszú.

---

Tömlő:
A tömlő 3-bibés, 3-4 mm, keskeny, kissé aszimmetrikus lándzsás elliptikus, tompán háromélű, csupasz, zöld, eres, lassan rövid, levágott vagy kicsípett csúcsba keskenyedik.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: (20-) 40-60 (-100) cm; Életforma: He.; Flóraelem: atlanti-szubmediterrán

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 5. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924); 6. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796); 7. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906); 8. Jan Kops et al.: Flora Batava