Carex sylvatica Huds. - Erdei sás

---

Élőhely:
Nyirkos erdőkben típusalkotó, ligetekben, üde tölgyesekben, fenyvesekben, vágásokban.

---

Elterjedése:
Csaknem egész Európa, Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, Észak-Amerikában is meghonosodott, igen gyakori. Nálunk: K: gyakori, Dt: gyakori. A: KisA, Duna-v., Tt, Nyírség, ÉA, Dráva-sík, ritka.

---

Habitus:
Sűrű, csomós növésű, csak igen rövid tarackjai lehetnek.

---

Virágzat:
V-VI. A virágzat nagyon laza, benne 1 (ritkán több) porzós füzérke van, keskeny hengeres, 10-45 x 2-4 mm. A (2-) 3-5 (-6) termős füzérke halványzöld, (10-) 30-45 (-70) x 3-5 mm, hajlékony, jókora távolságra erednek egymástól, ritka virágúak és többé-kevésbé hosszú, 5-25 mm-es fonálvékony, érdes nyelük van, legalább a legalsó lecsüngő. Az alsó murva hosszú lemezű és 10-50 (-100) mm hosszú hüvelyű, hosszabb a füzérkéjénél, de a virágzat csúcsát nem éri el. A felső murvák pelyvaszerűek. A termős pelyva kevéssel rövidebb, mint a tömlő, tojásdad-lándzsás, épszélű, kihegyezett vagy rövid szálkás, sötét vagy barnászöld, széles fehér hűrtyás szélű. A porzós pelyva keskenyebb lándzsás, fehér, zöld középerű.

---

Szár:
A szár (10-) 30-60 (-100) cm, tompán háromélű, sima (esetleg a virágzat alatt kissé érdes), végig leveles, tövétől dőlt vagy csúcsa lehajló. A f. pumila Fiek szára 10-20 cm, a termős füzérkék rövidek, gyakran felállók. A tőhüvelyek halványabb vagy sötétebb barnák, épek.

---

Levél:
A tőlevél (3-) 4-8 (-10) mm széles, élénk vagy sárgászöld, áttelelő, rövidebb a szárnál. A nyelvecske kb. 2 mm hosszú, tompa.

---

Tömlő:
A tömlő 3-bibés, (3-) 4-5,5 (-6) mm, háromélű, két erős oldalsó bordával, halvány zöldtől (feketés-) barnáig, eretlen, kopasz, csőre a tömlő hosszának fele-harmada, karcsú, sima oldalú 2 előreálló fogú (a fogak néha igen rövidek).
Nagyon hasonlít a C. strigosa-ra, de annak 2 fog nélküli, csőrtelen tömlője van.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: (15-) 30-70 (-80) cm; Életforma: He.; Flóraelem: európai

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 5. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924); 6. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796); 7. Jan Kops et al.: Flora Batava; 8. Otto Wilhelm und Thomé: Flora von Deutschland, Österreich der Schweiz (1885)