Carex pendula Huds. – Lecsüngő sás (syn. C. maxima Scop.)

---

Élőhely:
Nyirkos erdőkben, égerligetekben, erdei patakok, források mellett, néha völgyalji gyertyános-tölgyesek, bükkösök.

---

Elterjedése:
Majdnem egész Európa, Makronézia, Észak-Afrika, Elő-Ázsia. Nálunk: K: szórványos, Dt: szórványos, A: KisA, NA: Drávamenti-sík, igen ritka.

---

Habitus:
Sűrűn gyepes, tarackja nincs. Nagy csomókat képez (70 cm átmérőig).

---

Virágzat:
V-VI. A virágzatban rendszerint 1 porzós füzérke van (ritkán egy második csökevényes is), megnyúlt hengeres, 55-160 mm hosszú. A (3-) 4-5 (-7) termős füzérke keskeny hengeres, barkaszerű, (50-) 70-150 (-200) x 5-7 mm, ívesen bókoló, éréskor lecsüngő, sok apró és sűrű virágú, a legalsó nyele 100 mm is lehet, a legfelső nagyon rövid nyelű, vagy ülő. A termős füzérkék csúcsán néha porzós virágok jelennek meg (f. mixtiflora Waisb.). Az alsó murva levélszerű, hosszú (30-00 mm) hüvelyű, rendszerint hosszabb, mint a virágzat. A legfelső hüvelytelen, tüske- vagy pelyvaszerű. A termős pelyva kicsit rövidebb a tömlőnél, tojásdad-lándzsás, kihegyezett, sötét vörösbarna vagy (f. pallida A. et G.) halvány, zöld vagy világosabb barna középerű. A porzós pelyva keskenyebb, hegye felé sötétebb, tövénél világosabb barna.

---

Szár:
A szár (50-) 70-125 (-250) cm, felálló, élesen háromélű, sima, végig leveles (a szárlevelek átmennek a murvákba), sokkal hosszabb, mint a tőlevelek. A tőhüvelyek ormósak, vöröses vagy sötétbarnák, gyengén recésen foszlók.

---

Levél:
A levél 8-16 (-20) mm széles, sokkal rövidebb a szárnál, merev, fonáka szürkészöld, színén fűzöld, ormós, enyhén csatornás, éle igen érdes, hegye kemény, szúrós. A nyelvecske 30-60 mm hosszú, hegyes háromszög alakú.

---

Tömlő:
A tömlő 3-bibés, (2-) 2,5-3,5 mm, tojásdad-hosszúkás, világos szürkészöld, kissé felfújt, csupasz, háromélű, gyengén 3 erű, lassan igen rövid, csorba csúcsba keskenyedik.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: (50-) 70-150 (-250) cm; Életforma: He.; Flóraelem: atlanti-szubmediterrán

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 5. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924); 6. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796); 7. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906); 8. Otto Wilhelm und Thomé: Flora von Deutschland, Österreich der Schweiz (1885)