Carex spicata Huds.. – Sulymos sás (syn. C. muricata L., C. contigua Hoppe)

---

Élőhely:
Száraz tölgyesekben, bokorerdőkben, nyirkos és sziklás erdőkben, ligetekben, vágásokban, hegyi és üde réteken, legelőkön.

---

Elterjedése:
Majdnem egész Európa, Észak-Afrika, Ázsia, Észak-Amerikába behurcolva. Nálunk: Magyarország egész területén gyakori.

---

Habitus:
Sűrűn gyepes, csomókban növő, nem tarackos. Az élő idős gyökér megkaparva bíboros ibolya vagy bíborbarna színű.

---

Virágzat:
V-VII. A virágzat 2-3,5 (-5) cm hosszú, 4-5 (-12) ülő, a tengelyekhez simuló, egymással össezfolyó, csúcsán porzós füzérkéből áll, kivételesen alján szaggatott lehet (ld. alfaj!) A legalsó murva kicsi, szálas, ritkán hosszabb a virágzatnál. A termős pelyva rövidebb vagy hosszabb, mint a tömlő (ld. alfaj!) , hegyes tojásdad, hosszú csúcsú, világosbarna, gyakran pirosló vagy zöld, hártyás szélű, középere zöld.

---

Szár:
A szár (10-) 15-50 (-80) cm, legfeljebb 1,5 mm vastag, tompán háromélű, felül érdes. A tőhüvelyek világosabb vagy sötétebb barnák, gyakran pirossal futtatottak, durva rostokra hasadók.

---

Levél:
A levél 2-4 mm széles, gyengén érdes, rövidebb vagy olyan hosszú, mint a szár. A szárlevelek nyelvecskéje 2-4-szer hosszabb, mint széles, kihegyezett, széle legtöbbször foszladozó.

---

Tömlő:
A tömlő 2-bibés, 4-5 (-6) mm, tojásdad-lándzsás, kb. 2-szer hosszabb, mint széles, kicsípett csőrű, eretlen vagy tövén gyenge erű, belsejében a makkocska alatt, hosszának kb. ötödéig fehér szivacsos állomány van, amit kívülről is látható kis határránc (rovátka) választ el a felső résztől. A tömlő kezdetben zöld, majd barna, éretten többé-kevésbé fekete, berzedten szétállnak. A makkocska megnyúlt ovális, lapított.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: (10-) 20-50 (-80) cm; Életforma: He.; Flóraelem: eurázsiai

---

Fontosabb alfajai:

- subsp. spicata

A virágzat tömött, vastag, nem vagy ritkán az alján szaggatott, a pelyvák rövidebbek a 4-5 mm-es tömlőknél, az alsó murva rövidebb a füzérkéknél. A termős pelyva világosbarna (f. spicata), fehérlő vagy halvány szegélye hártyás (f. argyrolepis (Pet.) Soó), vagy zöld (f. virens (Oud.) Kern. et Reichhg.), ill. a pelyva és a tömlő feketés (f. fumosa (Gren.) Soó).

- subsp. lumnitzeri (syn. C. nemorosa Lumn., C. contigua subsp. nemorosa Jáv.)

A virágzat lazább, különösen az alján szaggatott, a pelyvák hosszabbak az 5-6 mm-es tömlőknél. Az alsó murva rendszerint megnyúlt, túlérhet a virágzaton is. K: Bakony, Balaon-fv., A: Duna-v., Tt, Nyírség, ÉA, elterjedése tisztázandó!

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2, 3. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 4. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 5. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 6. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924); 7. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796); 8. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906); 9. Jan Kops et al.: Flora Batava; 10. N. L. Britton, A. Brown: An illustrated flora of the northern United States, Canada and the British Possessions (1913)