Carex disticha Huds. - Kétsoros sás (syn. C. intermedia Good.)
Élőhely: Magassásosokban állományalkotó, de zsombékosokban, nádasokban, mocsár- és lápréteken, fűzlápokon is megtalálható.
Elterjedése: Észak- , Közép- és Nyugat-Európa, Ázsia, szórványos.
Nálunk: K: Cserehát, Gödöllői-dv., Ipolyvölgy, Visegrádi-hg., Gerecse, Vértes, Bakony, Balaton-fv.,
Dt: Sopron, Vas, Bakonyalja,
A: szórványos.
Habitus:Lazán gyepes, hosszú, kb. 2 mm vastag földalatti tarackja van, amin feketésbarna, foszladozó pikkelymaradványok vannak. A szárak minden 5. allevél tövéből erednek.
Virágzat: V-VI. A virágzat keskeny, (2-) 3-7 (-10) x 1 (-2) cm, (6-) 8-20 (-40), 5-15 mm hosszú, rőtbarna, többé-kevésbé hosszúkás-tojásdad, egymáshoz közel ülő füzérke alkotja (az alsók kissé eltávolodhatnak egymástól). A csúcsi füzérkék csak termősek, az alattuk következő porzós füzérkék 2, többé-kevésbé szemben álló sorban váltakozva ülnek, a legalsók ismét termősek, ezért éréskor a virágzat közepe elkeskenyedik (f.
disticha). (A füzérkékben rendellenesen megjelenő másik ivarú virágok különböző kombinációi szerint az alábbi rendellenességeket (monstrositas) írták le (ugyanazon a növényen több kombináció is lehetséges): m.
distachya O. F. Lang.: a felső füzérkék porzósak, legalább a 2 alsó termős; m.
permixta Beck: a legfelső füzérke termős, alatta porzósak, a középsők felülporzós 2-ivarúak, az alsók tisztán termősek; m.
floribunda Pet. : a legfelső füzérke felülporzós, a következők csak porzósak, majd hímnősek következnek, az alsó 2-3 termős; m.
pangyna Beck: minden füzérke termős.) A legalsó murva gyakran lapos, zöld lemezű, 2 x hosszabb lehet, mint a füzérkéje, a felsők pelyvaszerűek. A termős pelyva általában kétharmad vagy háromnegyed olyan hosszú, mint a tömlő, hosszúkás-tojásdad, tompa, hegyes vagy szálkás, rozsdabarna, fehér hártyás szélű, középere barna.
Szár: A szár (15-) 30-70 (-100) cm, élesen háromélű, a virágzat alatt igen érdes, közepéig leveles. A tőhüvelyek sötétbarnák, többé-kevésbé sötét rostokra foszlanak, lemezük nincs.
Levél: A levél (2-) 2,5-4 (-6) mm széles, lapos, kékeszöld, élei, főere és lapos hegye érdes. Virágzáskor rövidebb vagy akkora, mint a szár.
Tömlő: A tömlő 2-bibés, 4-4,5 (-5,5) mm, tojásdad vagy lándzsás-tojásdad, közepe alatt a legszélesebb (1,5-2 mm), plánkonvex, lapos csúcsa a virágzati tengely felé hajlik, sárgásbarna, felső háromnegyed részén kiugró, érdes éle van, olykor felső harmadában igen keskeny szárnyú, jól láthatóan eres, 2-fogú csőre rövid, hártyás, érdes szélű.
Egyéb jellemzők: Mérete: 20-100 cm;
Életforma: He-Ge. (HH.);
Flóraelem: eurázsiai
ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM: 1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000);
3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007);
5. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796);
6. Jan Kops et al. - Flora Batava;
7. Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora (1917);
8. John Boswell: Coloured Figures Of British Plants (1902)