Carex remota L. - Ritkás sás
Élőhely: Szivárgó vizű, tápanyagokban gazdag, mocsári humusztalajokon. Kőrisligetekben uralkodó, ligetekben, nyirkos erdőkben (bükkösök, gyertyános-tölgyesek) típusalkotó, forrásgyepekben, erdei források, patakok mentén.
Elterjedése: Csaknem egész Európa (délen részben hiányzik), Észak-Afrika, részben Ázsia, szórványos vagy eléggé gyakori.
Nálunk: K: gyakori
Dt: gyakori,
A: szórványos Tt: Tiszadob, Doboz, ritka
Habitus: Sűrűn gyepes, kis zsombékokhoz hasonló csomókban nő, de megfigyeltek fás, hosszan kúszó gyöktörzsű alakot is (f.
repens Rchb.)
Virágzat: V -VII. A 6-10 (-20) cm hosszú, a rendkívül szaggatott virágzatot 6-9 (-14), egymástól távol ülő (4-) 8-10 mm hosszú füzérke alkotja. A virágzat a szár hosszának harmad-negyed részét foglalja el, a felső füzérkék egymáshoz közel állnak, az alsók saját hosszuk legalább ötszörösére eltávolodnak, a köztük lévő távolság akár 7 cm is lehet. A felső füzérkék csúcsán vannak a termős és a tövükön a porzós virágok, az alsó füzérkék tisztán termősek is lehetnek, kissé berzedtek. A felső füzérkék murvája apró, pelyvaszerű (látszólag murvátlanok), az alsóbb füzérkéknek lefelé mindig hosszabb murvája van. A legalsó lomblevélszerű és jóval túlér a virágzaton. A termős pelyva olyan hosszú vagy kissé rövidebb, mint a tömlő, széles alapú, tojásdad háromszögletes, elég hosszan kihegyezett, fehéres-hártyás, zöld középerű.
Szár A szár (12-) 30-60 (-80) cm, vékony (kb. 1 mm), csúcsig leveles, élesen háromélű, a virágzat alatt érdes, vagy néha kétélű, domború oldalú, végig sima. A szárak később tölcséresen széthajlók. A tőhüvelyek sárgásbarnák, többé-kevésbé épek.
Levél: A levél 1-2 (-3) mm széles, puha, világoszöld, kissé érdes élű, rövidebb vagy hosszabb a szárnál.
ömlő: A tömlő 2-bibés, 2,5-3,5 mm, mindkét oldala jól láthatóan eres, szélén, közepétől a csúcs felé keskeny, érdes-fogacskás perem vagy szárny fut és 2-fogú csőrben végződik.
Egyéb jellemzők: Mérete: (12-) 30-60 (-80) cm;
Életforma: He.;
Flóraelem: cirkumpoláris
ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000);
3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007);
5. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924);
6. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796);
7. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906);
8. Jan Kops et al.: Flora Batava;
9. Otto Wilhelm und Thomé: Flora von Deutschland, Österreich der Schweiz (1885)