Carex buekii Wimm. - Bánsági sás (syn. C. banatica Heuff.) Védett!
Élőhely: Magassásos és patakmenti társulások, mocsárréteken, égeresek szélén.
Elterjedése: Nálunk: K: Zempléni-hg., Cserehát, Mátra, Bükk, ritka,
Dt: Őrség, Bakonyalja (Nyirád), szórványos,
A: Drávamenti-sík, ritka.
Habitus: Hosszan kúszó, vastag tarackos, allevelei vörösesbarnák, szálkás hegyűek.
Virágzat: (IV-) V. A virágzat 25 cm-nél is hosszabb, benne 1-3 szálas (15-) 25-60 mm hosszú porzós és 3-5, felül kissé szélesedő, hengeres, (20-) 40-100 x 3-5 mm-es többé-kevésbé felálló és többé-kevésbé ülő termős füzérke van, melyek közül a legalsónak legfeljebb 1 cm hosszú nyele lehet. A felső termős füzérke csúcsán (f.
acroandra Waisb.) vagy a termős virágok között (f.
mixtiflora Waisb.) porzós virágok is lehetnek. (Ha a termős füzérke elágazó = f.
composita Waisb.) A murváknak nincs hüvelyük, a legalsó levélszerű, rendszerint túlér a füzérkéjén, de ritkán hosszabb a virágzatnál. A termős pelyva kissé rövidebb és jóval keskenyebb, mint a tömlő, megnyúlt lándzsás, tompa vagy hegyes, fekete vgay feketésbarna, zöld középerű, ritkán (f.
membranacea Nyár.) fehér hártyás szélű. A porzós pelyva sötét vörösbarna, középere világosabb.
Szár: A szár 40-100 (-120) cm, merev, élesen háromélű, többé-kevésbé homorú oldalú, felső részén nagyon érdes, mintegy 3 mm vastag. A tőhüvelyek ormósak, vörös- vagy feketésbarnák, többé-kevésbé piroslók, szélük felől recésen finom szálakra foszlók vagy igen ritkán (f.
areticulosa Nyár.) többé-kevésbé épek. A legalsóknak nincs lemezük.
Levél: A levél 4-7 (-10) mm széles, élénk- vagy szürkészöld, csillogó, hosszan kihegyezett, érdes, száradva a fonák felé göngyölödik, rövidebb a szárnál. A nyelvecske hosszabb, mint a szélessége, keskeny háromszögletű.
Tömlő: A tömlő 2-bibés, 2--2,5 mm, tojásdad vagy visszás-tojásdad elliptikus, plánkonvex (háta domború), sima, eretlen, sárgászöld (piros pöttyös lehet), finoman papillás. Vége többé-kevésbé hirtelen rövid, csonka csöves csúcsba keskenyedik.
Egyéb jellemzők: Méret: 50-110 (-120) cm;
Életforma: He-Ge.;
Flóraelem: pontuszi-pannóniai
ÁBRÁK / FELHASZNÁLT FORRÁSOK: 1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2, 3. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000);
4. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 5. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007)