Carex elongata L. - Nyúlánk sás

---

Élőhely:
Éger- és nyírlápok (láperdők, lápcserjések, láprétek) magassásos állományok, semlyékek, égerligetek időnként elöntött, pangó vizű helyein, árkokban.

---

Elterjedése:
Észak-, Közép- és Nyugat-Európa, Ázsia, szórványos vagy gyakori. Nálunk: K: Bakony, Mátra (Sirok), Zempléni-hg., Kelemér, Ipolyvölgy, Dobogókő, Balaton-fv., Uzsa, Lesenceistvánd, Lesencetomaj, Dt: Vas-Belső-Somogy, Mecsek, A: KisA: Hanság, Nyírség: Bátorliget, ÉA , Dráva-v., mindenütt elég ritka.

---

Habitus:
Sűrűn gyepes, zsombékos.

---

Virágzat:
V-VI. A virágzat karéjos (3-) 4-7 (-10) cm hosszú, (5-) 6-12 (-16) egymással összeérő, barna, 5-15 mm hosszú füzérkékből álló füzér, benne a tömlők nem berzedtek, éretten is fölállók, összesimulók. A felső füzérkék csúcsán termős, tövén porzós virágok vannak, az alsók néha csak termősek vagy 8f. heterostachya Wimm.) a legfelső füzérke porzós. A füzérkék murvája pelyvaszerű ("murvátlanok"), az alsóké néha hosszabb, sörtenemű, de rövidebb a füzérkénél. A termős pelyva rövidebb, mint a tömlő, széles tojásdad, tompás vagy hegyes, világos vagy sötét vörösbarna, széles hártyás szélű.

---

Szár:
A szár (15-) 30-60 (-100) cm, háromélű, igen érdes. A tőhüvelyek világosbarnák vagy szürkésfeketék, néha pirosas futtatással, többé-kevésbé épek.

---

Levél:
A levél 2-5 (-6) mm széles, lapos, sárgás élénkzöld, hosszan és finoman lapos csúcsba hegyezett, nagyon érdes élű, többé-kevésbé olyan hosszú, mint a szár. A nyelvecske 4-8 mm hosszú, keskeny, hegyes.

---

Tömlő:
A tömlő 2-bibés, (3-) 3,5-4 mm, megnyúlt lándzsás, középen a legszélesebb, színe sárgás vagy vörösesbarna, mindkét oldala sok erű, alul rövid kocsánya van, egyesek éréskor enyhén görbültek. A csőr rövid (0,75 mm-ig), kúp alakú, igen gyöngén 2-fogú ("kicsípett") vagy csonka, felső felében érdes.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: (15-) 30-60 (-100) cm; Életforma: He.; Flóraelem: eurázsiai

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 5. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924); 6. Otto Wilhelm Thomé: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz (1885); 7 Hippolyte Coste - Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906); 8. Jan Kops et al.: Flora Batava; 9. Nikolaus Thomas Host: Icones et descriptiones Graminum austriacorum vol. 3. (1801-1809)