Talán érdemes megnézni ezt a fotót, noha csak a vegetatív részek vehetők ki jobban, de így is kitalálható, hogy milyen fajokat rögzített a készülék.

Gentiana asclepiadea?

Ha már leírtam, felvállalom a bénaságomat... (A bal oldalit néztem annak, de már látom, hogy annak nem keresztben átellenes levelei vannak, hanem páratlanul szárnyaltan összetett...)

Lathyrus venetus?

Inkább azt mondanám, h kifejezetten jobb tipp, de sosem töltök fel mondanivaló nélküli képeket. Ez bizonyos szempontból egy tanfotó... ami ritkán megy szembe az emberrel.

Sztem teljesen korrekt volt mindkét segítség... de addig is, más megoldásra váró faj is van a fotón.

Aham, talán kezdem érteni. A másik taxon az egy levélgubacs atka/darázs/légy, aminek a hatására beinduló hormontermelés megváltoztatja a növény levélerezetét, a gubacs helyétől távolabb is (látok egy gyanús ízeltlábút egy levélen, de beazonosítani nem tudtam, irodalmi segítséggel sem)?
Szerk.: vagy az egy... hangya?

Az Illír területeken (ide értve a szlavóniai hegyeket) ezek a fajok finomabb térléptékben is koegzisztálnak (pl. erdei útrézsűben), de az általad ('b s') említett három fajt még itt sem tudtam az objektív látómezejébe zárni (persze, jobbak lennének az esélyeim, ha gyakrabban járnék arra...). Nagyon izgalmas viszont, hogy a nálunk peremhelyzetben lévő, szétszórtan jelentkező illír jellegű fajok, a határtól nem messze (pl. Horvátországban) már igen finom térléptékben, egymás társaságában is előfordulnak. Ugyanezt tapasztalhatjuk a hazánkban kárpáti hatást jelző fajok esetében, ha átruccanunk Szlovákiába. Még érdekesebb, hogy hazánkban az illír hatás sokkal markánsabb, mint a kárpáti, amit jól példáznak azok a fotók is, amelyeken egynél több kárpáti vagy illír hatást jelző edényes növényfajt tudunk bemutatni. A laza definícióktól és polémiáktól függetlenül (lásd "kárpáti", "illír", "jellegű", "hatást jelző" fajok), az utóbbiból sokkal többet lehetne prezentálni. Mi lehet ennek az oka?