Addig, míg a másik feladványt nem sikerül megoldani, küldök egy újabb rejtvényt. Sokan annyira jól ismerik a hazai növényeket, hogy akár csíranövényként is képesek meghatározni azokat. Azt hiszem, hogy én nagy lemaradásban vagyok, de talán ezzel nem vagyok egyedül, országos problémáról van szó. Kicsit elhanyagoltuk ezt a témát, pedig komoly alapokat raktak le elődeink. Néha azt sem tudom hogy kezdjek neki, mi az első szempont, amit figyelnem kell. Pedig szükség lenne rá (pl. monitoring, fajlisták, felvételek készítése). Nektek ez hogy megy, milyen referenciát használtok, ha hasonló problémába ütköztök?
Íme egy növény, amin tesztelhetitek a tudásotokat.

tökéletes válasz, most már csak tippelni kell, hogy melyik hazai faj és egy jó érvelés kell mellé.

Ezek amúgy hegyesnek számítanak, vagy inkább nyelv alakúnak?

Basszus, meg mertem volna esküdni, hogy láttam a bejegyzésben a fillokládium szót, aztán amikor újra olvastam már nem volt a mondatban... a rejtvény szempontjából korrekt volt, de azért komolyan filóztam magamban egy ideig...

A "nyelv alakú" lehet keskeny, hegyes is, főleg ha fiatal, a "hegyes" meg lehet igen széles, ha olyan helyen fejlődik... Itt inkább az allometria segít.

Csatolok két fotót, ami segíthet. A másodikon több faj is szerepel, ha valaki azokat is kitalálja, büszke lehet magára (némi intuíció is kell hozzá).
Az allometriai vizsgálatok alapján a két fajt (lásd eredeti feladvány) könnyen el lehet különíteni: pl. az egyiknek a súlypontja a fillokládium alsó felében, míg a másiknak kb. a középen van.

Nem szerettem volna én leírni a faj nevét, de LP kételyeire válaszolnom kell.
Az egyszikű növények egy részénél az egyetlen sziklevél a csírázás után nem éri el a talajszintet, a Ruscus-ok is ilyenek, ráadásul náluk az első fillokládiumpár (már a talajfelszín felett) a friss csíranövényeknél két, átellenes, levélszerű képletként jelenik meg (lásd LP első, R. hypoglossum-os fotója, ill. az eredeti feladvány R. aculeatus-os fényképe). Ez nagyon megtévesztő, mert ilyen megjelenésű csíranövény esetén kétszikű fajra tippelnénk. Azonban ezek a képletek, ahogy arra már 'b s' is utalt, sem nem sziklevelek, sem nem levelek, hanem fillokládiumok.
LP második (nemrégiben az albumba is feltöltött R. aculeatus) fotója azonban nem friss csíranövényt, hanem egy már rizómával rendelkező, több éves növény friss hajtásait ábrázolja. Akkor, amikor már ilyen vastag a zsenge szár a fillokládiumokhoz képest, biztosak lehetünk abban, hogy nem csíranövényről van szó, hanem a többéves rizómából frissen feltörő idei hajtásokról. Ez utóbbi teljesen homológ a közönséges spárga fogyasztásra használt tavaszi hajtásaival (és ehető is lenne, csak hát védett fajokról lévén szó, hazánkban ez tilos).

Hát, engem meggyőztél a saját tévedésemről, főleg a saját, csíráztatási tapasztalataid miatt. Csak ezzel a fotóval tudok szolgálni, nem ellenőriztem vissza a példányt. Ez viszont egy olyan helyen készült, ahol a közelben csak R. aculeatus-ok voltak, ill. nagyon száraz, nyílt, Fraxinus ornus-os törmeléklejtőn. Ez sem szolgálhat bizonyítékképpen. A terepen, fiatal magoncokon tapasztalt méretekről (hajtás vastagság, fillokládium méret) meg voltam győződve, de konkrét méréseket nem végeztem. Be kell látnom, h ez megint nem az én véleményem mellett szól... A fillokládium arányaira vonatkozó adatok (én ez alapján hoztam meg a döntésem) pedig sajnos csak statisztikai sokaságokra igazak, egyedi kivételek előfordulhatnak. Jövő tavasszal ki kell látogatnom a környékre, ha megtalálom akkor is bemutatom az eredményt, ha R. hypoglossum hajtás díszeleg a lejtőn.