Dryopteris affinis, és bár nyilván 100 %-ra nem lehet a képről állítani, azért pár dolog erősen mellette szól:
- a levélszárnyak szeletei sűrűn állnak, fedik egymást, oldalsó széleik többé-kevésbé párhuzamosak és alig fogazottak (míg az erdei pajzsikánál ritkábban állnak, nem érintkeznek, alapjuk és csúcsuk felé keskenyednek, oldalukon fogazottak)
- a levélzöld vaskos, sötétzöld, áttelelő (az erdei pajzsika pedig elvileg világosabb zöld, lágyabb, nem áttelelelő - magyarul ennél vacakabbul szokott ilyenkor kinézni)
Én is azért mentem oda negnézni, mert már messzebbről gyanús volt. Azért mellékelek egy közelebbi fotót, ami látszanak a sötétlila foltok, ha ettől hihetőbb lesz.