Carex rostrata Stokes - Csőrös sás (syn. C. inflata auct., C. ampullacea Good.) Védett!

---

Élőhely:
Semlyékekben társulásalkotó, magassásosokban, tőzegmohás lápok, átmeneti lápokban, láperdőkben, forrás-és fűzlápokban.

---

Elterjedése:
Cirkumpoláris elterjedésű, gyakori. Nálunk: K: Zempléni-hg.?, Bükk?, Bakony?, Gödöllői-dv.?, Dt: Őrség, Göcsej, Dráva-mente, A: KisA: Marcal-medence, ritka, visszaszorulóban!

---

Habitus:
Lazán gyepes, hosszú tarackos, tarackjából a szárak többé-kevésbé szálanként erednek.

---

Virágzat:
V-VI. A virágzat 5-25 cm hosszú (elérheti a szár hosszúságának felét), 2-3 (-4) sűrűn álló porzós és 2-3 (-5) egymástól távol álló termős füzérkéből áll. A porzós füzérke kekeny szálas, 20-70 x 1-3 mm, a legalsónak keskeny, zöld lemezű murvája van. A termős füzérke hengeres, 20-80 (-100) x 6-8 (-15) mm, többé-kevésbé felálló. A felsők rövid, az alsók hosszabb (10-40 mm) sima nyelűek. A tömlők a virágzati tengelyre merőlegesen állnak, ezért a füzérke többé-kevésbé berzedt. A murvák levélszerűek nem vagy igen röviden hüvelyesek, az alsó murva túlér a virágzaton. A termős pelyva rendszerint keskenyebb és rövidebb, ritkán (f. plumosa Nauman) ár alakú és hosszabb, mint a tömlő, megnyúlt tojásdad, lándzsás, hegyes, de nem vagy csak kivételesen szálkás, világos- vagy rozsdabarna, középere halványabb barna vagy zöld, csúcsa felé fehér hártyás. A porzós pelyva hosszabb, rozsdaszínű, világosabb középere van, fehér hártyás szélű.

---

Szár:
A szár (20-) 30-60 (-100) cm, elég vékony, felálló, alul hengeres, felül tompán háromélű, sima, ritkán a virágzatban vagy közvetlen alatta többé-kevésbé érdes. A tőhüvelyek fehéresek, vagy szürkés, gyakran piroslók, épek. Lemezük nincs, szárazon kereszteresek, hullámpapírszerűen puhák, szivacsosak.

---

Levél:
A levél (1,5-) 2-4 (-8) mm széles, kiálló gerincű, lapos vagy begöngyölt élű, szintén fénytelen szürkés- vagy kékeszöld, fonákán sötétebb zöld, fényes, éle többé-kevésbé érdes, merev. Legtöbbször hosszabb a szárnál. A nyelvecske hegyes ívű, 2-3 mm hosszú.

---

Tömlő:
A tömlő 3-bibés, 3,5-6,5 (-8) mm, közepe alatt a legszélesebb (1,5-2,5 mm), gömbölyű vagy széles tojásdad, felfújt, sárgászöld-világosbarna, csupasz, fényes, kívül (gyengén) 7 erű, hirtelen vékonyodik 1-1,5 (-2) mm-es, párhuzamosan vagy szétállóan 2-fogú csőrbe. A makkocska kicsi, alig 2 mm, visszás-tojásdad, háromélű, barna, a tömlőt nem tölti ki, gyakran léha.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: (20-) 30-70 (-100) cm; Életforma: He. (Ge.); Flóraelem: cirkumpoláris

---

Fontosabb alakjai:

- var. utriculata (Boott) Bailey

A szár 80-100 cm, a virágzat alatt érdes, a levél 4-9 mm széles, lapos, a termős füzérke 10-15 mm vastag, az alsó termős pelyvák rövid szálkásak lehetnek, a tömlő 5-8 mm hosszú. (Bátorliget)

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 5. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924); 6. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796); 7. Jan Kops et al.: Flora Batava; 8. Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora (1917); 9. N. L. Britton, A. Brown: An illustrated flora of the northern United States, Canada and the British Possessions (1913)