Carex cespitosa L. - Gyepes sás Védett!

---

Élőhely:
Láp- és mocsárrétek, magassásosok, hamvasfüzesek, égeresek.

---

Elterjedése:
Nálunk: K: Cserehát, Tornai-hg., Putnoki-ds., Dt: Bakonyalja, Sopron?, Kőszeg, Őrség?, A: Nyírség: Bátorliget, igen ritka

---

Habitus:
Sűrűn gyepes, tömött csomókban nő, kisebb zsombékot is képezhet.

---

Virágzat:
(IV-)V-VI. A virágzat rövid és elég laza. A porzós füzérke rendesen 1 (ritkán 2), 10-20 (-25) mm, keskeny hengeres vagy kissé bunkós végű. Termős füzérke 1-3 (legtöbbször 2!, de ha 5-6 = f. polystachya Pet.), felálló, (7-) 10-20 (-30) mm hosszú, megnyúlt tojásdad vagy hengeres, a felső ülő, az alsó rövid nyelű lehet. Néha az összes murva pelyvaszerű, a legalsó, ha lomblevélszerű is, füzérkéjénél alig hosszabb és mindig rövidebb, mint a virágzat. A termős pelyva hosszúkás tojásdadtól lándzsásig, sötétbarna vagy fekete, keskeny fehéres hártyás szélű, középere zöld vagy vörösesbarna, hegyes vagy tompa, rövidebb és keskenyebb a tömlőnél. A porzós pelyva keskenyebb, levágott hegyű, bíboros barna, középere vöröslő.

---

Szár:
A szár 15-50 (-80) cm, vékony, háromélű, végig érdes vagy (f. laevicaulis Nyár.) végig sima. A tőhüvelyek bíboros feketék vagy pirosló sötétbarnák, puhák, többé-kevésbé hálózatos rostokra hasadnak, Ritkán lemezük lehet.

---

Levél:
A levél sokkal rövidebb, mint a szár, finoman kihegyezett, igen érdes élű, sárgás vagy élénkzöld, töve pirosló, 2-3 mm széles (f. cespitosa), vagy 1-2 mm széles, visszagöngyölt élű (f. waisbeckeri Kük.), vagy 3-4 mm széles, a tőhüvelyek barnák, alig foszlósak (f. latifolia Uechtr.). A nyelvecske határozottan hosszabb, mint széles.

---

Tömlő:
A tömlő 2-bibés, 2- 2,5 mm, kerekded elliptikus vagy széles tojásdad, gyengén bikonvex, sárgás vagy barnászöld, csupasz, eretlen, vége tompa vagy legömbölyített és rajta igen rövid cső alakú csücsök ül.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: 15-50 (-80) cm; Életforma: He.; Flóraelem: eurázsiai

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 5. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924); 6. Jan Kops et al.: Flora Batava; 7. Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora (1917)