Carex fritschii Waisb. - Dunántúli sás Védett!

---

Élőhely:
Mészkerülő erdők, nyílt száraz (cseres) tölgyesek, vágások, nyíresek, fenyérek, szőrfűgyepek.

---

Elterjedése:
Nálunk: K: Bakony, Balaton-fv., Dt: Sopron, Őrség, Kőszeg környéke, Belső-Somogy, A: KisA: Marcal-med., ritka.

---

Habitus:
Sűrűn gyepes, vaskos tövű, nagy terjedelmű sarjtelepeket hoz létre. Ha ezel közepe kiöregszik, a gyep gyűrű alakúvá válik.

---

Virágzat:
IV-V. A virágzat 2-3 cm hosszú, 1 porzós és 1-2 (-3) termős füzérkéből áll. A porzós füzérke (10-) 15-20 (-25) x 3-4 (-5) mm, világosbarna, keskeny-hosszúkás, vége kissé bunkós. A termős füzérkék gömbölyű tojásdadok, ülők, 6-12 x 3-10 mm-esek, alsó harmadukban a legszélesebbek, közülük a felső közvetlenül a porzós füzérke tövénél van, az alsó kissé lejjebb ül. A legalsó murva hüvelytelen vagy igen rövid (0-2 mm, vagy ritkán hosszabb) hüvelyű, pelyvaszerű, szálkás hegyű vagy rövid zöld lemeze van, ami kissé hosszabb lehet a füzérkéjénél. A termős pelyva kb. olyan hosszú, mint a tömlő, tojásdad, szálkahegyű, vörös vagy rozsdabarna, középere zöld vagy világosbarna, fehér hártyás szélű. A porzós pelyva világosbarna, keskeny hosszúkás, közepe világosabb, hegye felé hártyás fehér szélű.

---

Szár:
A szár (20-) 30-45 (-70) cm, vékony, háromélű, a virágzat alatt érdes. A tőhüvelyek sárgás fakóbarnák (néha piroslók), dús üstökszerű rostokra foszlók.

---

Levél:
A levél (1,5-) 2-4 mm széles, keskeny szálas, mindkét oldala kopasz, de érdes, éle sima, többé-kevésbé hosszabb a szárnál. A nyelvecske háromszögletes, olyan hosszú, mint széles.

---

Tömlő:
A tömlő 3-bibés, 3-3,5 (-4) mm, visszás-tojásdad, rövid bolyhos-pelyhes (a szőrök rövidebbek 0,5 mm-nél) vagy kopasz, világos sárgászöld, a szélein végigfutó erőteljes két ér mellett, rövid, parás szövetű nyele is kiemelkedő erű. Vége többé-kevésbé hirtelen rövid, de jól látható, hegyes vagy kicsípett csúcsba húzott.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: 20-45 (-70) cm; Életforma: He.; Flóraelem: közép-európai

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007)