Carex alba Scop. - Fehér sás Védett!
Élőhely: Karszterdők jellemző gyepalkotója, néha gyertyános vagy mészkedvelő (molyhos) tölgyesben, sziklaerdőkben, sziklás bükkösökben, feketefenyő ültetvényben is.
Elterjedése: Közép- és Kelet-Európa, részben Ázsia.
Nálunk: K: Bükk, Gödöllői-dv., Budai-hg., Balaton-v.,ritka,
Dt: Sopron környéke,
A: KisA: Szigetköz, Dráva-sík, ritka.
Habitus: Lazán gyepes, nagy felületet befutó, hosszú, földalatti, fényes barna pikkelyes, vékony tarackjainak elágazásaiból többé-kevésbé sűrű, szárból és nem virágzó hajtásokból álló csomók erednek, sorban a tarack mentén.
Virágzat: V-VI. A virágzat 1 porzós és 1-3 termős füzérkéből áll. A végálló, fehéres, elég rövid nyelű, (5-) 10-15 x 1-1,5 mm-es, keskeny lándzsás porzós füzérkét később a legfelső termős füzérke gyakran túlnövi. Az 1-3, ritka, 2-7 virágú termős füzérke 5-10 x 4-7 mm, egymástól távol erednek, 10-20 (-50) mm hosszú, mereven felálló nyelük van. A murvák 7-15 mm hosszú, laza, bő hüvelyre redukálódtak, legfeljebb zöld középerük lép ki a barnás vagy fehéreszöld, hártyás, kissé felfújt hüvelyből. A termős pelyva a tömlő hosszának egyharmad-kétharmad része, tojásdad vagy visszás-tojásdad, fehér hártyás, ezüstösen csillogó, középere zöld vagy halványsárga, finom hegyként kilépő. A porzós pelyva hosszabb, keskeny lándzsás, tompa, fehér vagy szalmasárga, igen széles hártyás szélű.
Szár: A szár (5-) 10-25 (-40) cm, vékony, egyenes, tompán háromélű, sima vagy felül kissé érdes. A tőhüvelyek fehéres (sárgás) barnák, hártyásak, nincs lemezük.
Levél: A levél 0,5-1,5 (-2) mm széles, kezdetben lapos, aztán sörteszerűen sodrott, igen érdes, hegyes, világoszöld, sokkal rövidebb a szárnál. A nyelvecske igen rövid, lapos ívű.
Tömlő: A tömlő 3-bibés, 3-4 mm, gömbölyű, vagy hosszúkás tojásdad, tompán háromélű, szalmasárga, később barna vagy sötétbarna, sima, kopasz, néhány határozott, gyakran zöld érrel. Hirtelen keskenyedik rövid, vékony-kúpos, ferdén csonkított, hártyás végű csúcsba.
Egyéb jellemzők:Mérete: 10-25 (-40) cm;
Életforma: He-Ge.;
Flóraelem: eurázsiai
ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000);
3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007);
5. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796);
6. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906);
7. Friedrich Oltmanns: Pflanzenleben des Schwarzwaldes (1927)