Carex elata All. - Zsombéksás (C. hudsonii Benett, C. stricta Good., C. reticulosa Pet.)

---

Élőhely:
Magassásos társulásokban zsombékalkotó, de elszórtan nádasok szárazföld felőli szegélyén, más magassásokban is, ill. lápréteken, fűz- és nyírlápokban, égeresekben is. A nádas övet követő, a feltöltődést gyorsító növény.

---

Elterjedése:
Majdnem egész Európa (kivéve északon és részben a Mediterráneumban), Észak-Afrika, Kaukázus, gyakori vagy szórványos. Nálunk: K: Zempléni-hg., Balaton-v., szórványos, Dt: Sopron-Somogy, szórványos, A: elég gyakori volt, de pusztulóban. Védelemre érdemes!

---

Habitus:
Vízben állva 20-100 cm-es zsombékokat képez. Dús füvű réteken zsombékos növése fellazulhat (f. dissoluta Kük.), de nem tarackos.

---

Virágzat:
IV-V. A virágzat 10-20 cm hosszú, benne (1-) 2-3 ülő, (15-) 35-50 (-60) mm hosszú porzós füzérke és 2-3 (-4), (15-) 30-40 (-60) x 6-8 mm-es termős füzérke van. A termős füzérkék ülők, egymást érik, a legalsó rövid nyelű, néha (f. pendula (Lange) Soó) többé-kevésbé hosszú nyelűek, lecsüngők, a termős füzérkék csúcsán legtöbbször porzós virágok vannak (m. polygama Pet.). Az alsó murva nem hüvelyes, lomblevélszerű, rövid, néha hosszabb a füzérkéjénél, de a szár csúcsát nem éri el, tövén 2 fekete fülecske van. A felső füzérkék murvája rövidebb, szálka- vagy pelyvaszerű. A termős pelyva kissé rövidebb és keskenyebb a tömlőnél, megnyúlt lándzsás, tompa vagy hegyesedő, sötétbarna vagy (f. nigrans (Beck) Sch. et Th.) fekete, középere világoszöld, néha 3 erű. Nagyon ritkán csúsa felé igen keskeny fehér széle lehet.

---

Szár:
A szár (25-) 40-90 (-120) cm, mereven felálló, élesen háromélű és különösen felül igen érdes, középen 2-3 mm vastag, csak alul leveles. A tőhüvelyek sárgásbarnák, nem piroslók, fényesek, kemények, éles ormójúak, kiemelkedő kereszterűek, szélük felől hálózatos rostokra bomlanak, nincs lemezük.

---

Levél:
A levél 4-5 (-6) mm széles (subsp. elata), vagy keskenyebb (2-3,5 (-5) mm = subsp. omskiana (Meinsh.) Jalas), szürkészöld, fonákán fénytelenebb, mint a színén, száradáskor fonáka felé göngyölődik. Rövidebb, mint a szár. A nyelvecske szélesebb, mint hosszú.

---

Tömlő:
A tömlő 2-bibés, (2,5-) 3-4 mm, megnyúlt elliptikus, vagy kerek visszás-tojásdad, közepén a legszélesebb (1,5-1,8 mm), lapított bikonvex, hamuszürke vagy szürkészöld, kopasz, nyeles sűrű papillák miatt fénytelen, háta jól látható 5-7 erű (subsp. elata) , szegélylécei jól fejlettek, vége lassabban vagy gyorsabban kis csonka csöves csúcsban végződik. Ritkán (subsp. omskiana (Meinsh.) Jalas) nem, vagy alig eres.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: (30-) 45-120 cm; Életforma: He.; Flóraelem: eurázsiai

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 5. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796); 6. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906); 7. Jan Kops et al.: Flora Batava; 8. N. L. Britton, A. Brown: An illustrated flora of the northern United States, Canada and the British Possessions (1913); 9. Otto Wilhelm und Thomé: Flora von Deutschland, Österreich der Schweiz (1885)