A görögországi Leszvosz szigete híres a természeti szépségeiről. A múlt héten öt napot töltöttünk a legnevezetesebb területein. Másfél napos autózás és komphajózás után, lefáradva érkeztünk. Első délután egy olajfaliget volt a célpont - és elfelejtettem elvinni a fényképezőmet! Sebaj, másnap délelőtt ugyanott kezdtünk. Igazi, extenzíven művelt, növényekkel teli olajfaliget volt, az ember folyton ámulatba esett. Lavandera, Cistus, Echium és pillangós fajok tömegével. Az Anacamptis sanctát és az Ophrys homerit se nagyon kellett keresni, sok volt belőlük. És az orchideák közül még valamilyen Serapias, de azokat meg se próbálom meghatározni...
Utána az Olimposz hegy környékére mentünk, kb. 700 méteres magasságra. A félig nyílt fenyőerdők titokzatosan szépek, erős bennük a cserjeszint és temérdek a moha. Sikerült hamar találnom Himantoglossum comperianumot. Még bimbós volt, de bíztam abban, hogy pár nap múlva egy alacsonyabban fekvő helyen, délies kitettségben nyíló példányt is találok. Szerencsére kárpótoltak más csodaszép mediterrán fajok: Ornithogalum nutans, Fritillaria pontica, Tulipa orphanidea.

Érdeklődés esetén folytatom!

Tudom, te profi vagy, én meg csak messziről nézem a növényországot. A sármát 3 forrásból határoztam: Blamey - Grey-Wilson: Wild flowers of the Mediterranean, Papiomitoglou: Wild flowers of Greece és Google képek. Ezek alapján a nutansnak tűnt. Kérlek segíts, miért nem az, és melyik lehet.

Nagyon szépek a képek - az érdeklődést én is jelezném! :)

Folytatás, 3. nap. Délelőtt esett az eső, így a négy fal között maradtunk. Délután egy pár órás túra következett egy, a helyi természetbarátok által kijelölt úton. A túra egy kis faluból indult, ami a hegyek lábánál fekszik. Ettől a kirándulástól nem vártam extrém dolgokat, nem volt célpontként különleges növény sem, mégis, talán ez a túra volt a legszebb. Egyszerűen belemerülni a tökéletes, romlatlan mediterrán kultúrtájba. Olajliget, ahol kaszálni lehet a szent sisakoskosbort és a nyelvorchideákat, és kecskék legelésznek békésen... Más virágokkal teli másik liget, amelynek a végében egy kicsi, elhagyott középkori templom bújik meg... Meredek lejtőn egy újabb, magas füvű olajliget, amelyben váratlanul két, egymáshoz simuló méretes kígyó, páncélos seltopuzikok kerülnek az ember szeme elé... Egyszerűen csodás!

Gyönyörű tájakon jártatok, várjuk a következő napok beszámolóit is.

Most hogy mondod, megnéztem a határozóban, és valószínűleg az. Még nem jutottam amúgy hozzá, hogy feldolgozzam a képeimet, és megpróbáljak fajokat meghatározni.

Az utolsó előtti napon a célpont az Amali hegy fenyvese volt. Innen jelzik a Cephalantera epipactoidest is. Ez nem lett meg, a terület hatalmas, az esély a megtalálására minimális volt. De a mediterrán fenyves, a vegetáció megint lenyűgözött. Az erdő alján még a Spartius junceum vakítóan sárga bokrai vezetnek. A fenyves tele volt Limodorum abortivummal, voltak combközépig érő példányok is. A fehér színváltozat megtalálásának nagyon örültem. És egy ritkásabb területen kardvirágot is találtam, amit Gladiolus illyricusnak gondolok.

Az utolsó napon két helyszínt kerestünk fel. Az első az Olimposz hegyeinek déli oldala volt, kb. 400 méteren. Itt egy országút mellett sorban kerültek elénk a csodák. Először is két tő virágzó Himantoglossum comperianum. A termőhely kísértetiesen hasonlított az adriai sallangvirág egyik legismertebb hazai termőhelyére... Lejjebb haladva először a vadborsót vettük észre, majd a környezetében előkerült az Ophrys bucephala és az Ophrys minutula is. Megint lejjebb egy fehér virágú Anacamptis pyramidalis virított az útpadkán. És a még ismeretlen más növények bonanzájához a pazar kilátás párosult.

Végül felmentünk kb. 800 méterre a gesztenyésekbe. Álomszép volt az erdő, de azért a zalai szelídgesztenyések pariban vannak vele... Hamar sikerült megtalálni az éppen virágozni kezdő néhány tő Platanthera holmboeit. Az orchideákat még az Orchis provincialis és a Cephalanthera longifolia képviselte. De volt még ott Doronicum, Ornithogalum, Ranunculus, Anemone, Smyrnium és még ki tudja milyen más fajok is.

Nagyon szép kirándulás volt, gratulálunk hozzá. Különösen a különleges orchideákhoz.

Meghoztad az én kedvemet is egy Lesbosi kiránduláshaz, hátha egyszer majd el is jutok oda.

Sikerült egyébként minden olyan növényt megtalálni, amit terveztél?

Köszönöm szépen! Igazából csak a Cephalanthera epipactoides az, amit előre kinéztem, és nem találtam meg. Viszont ezekben az utakban pont az a jó, hogy százával kerülnek az ember elé olyan növények, amelyeket nem is várt, és csodaszépek.