Mindig izgatott, de sosem tudtam igazán barangolni Fenyőfőn, most elindultam felfedezni. Csak úgy nekivágtam, és hagytam, hogy vezessen a megérzésem, bekanyarodtam egy földúton, és valami csodás kis tájra érkeztem. El sem akartam onnan jönni. Azt gondoltam, hogy Fenyőfő egy fenyőerdő, és kész. Itt meg egy hatalmas, lankás buckákon elterülő rét tárult a szemem elé, ezüstösön csillogó fűkalászokkal, borókákkal és Dianthus mezőkkel. Utóbbiak persze aprókák, de gyönyörűségesek. Többször elindultam hazafelé, de még elindultam arra is, meg amarra is, és mindenfelé beleakadtam valami addig nem látott kis szépségbe.
Engem teljesen elvarázsolt ez a táj. Nagyon erős szél fújt, de azért sikerült pár viszonylag jó fotót készíteni. Nem "csodarét", de gyönyörű vidék.

további fotók

Hát nincs orchidea, meg ilyesmi:)