Szombaton kinéztem a hódóséri ciklámenekre és a közeli erdeifenyőkre (térkép). Jól indult a kirándulás, mert a helyi erdőőrök (?) remek leírást adtak arról, hogy hol érdemes keresni, bár azt nem tudták megmondani, hogy nyílik-e már. Szerencsére nyílt, és bár már csöpögött az eső, tudtam készíteni pár képet. Aztán alaposan rákezdett, mire visszavonulót fújtam. Az ún. ősfenyves viszont kifogott rajtam, bár láttam a fákat, de nem találtam az őserdőt. Gondolom nem jó helyen kerestem - szeder, aranyvessző, csalán, jó esetben saspáfrány nőtt a fák között, én azt hittem alig lesz aljnövényzet. Ahol tényleg alig volt, ott más fák nőttek (pl. gyertyán, tölgy). Nehezen tudtam elképzelni, hogy ilyen környezetben körtikére, vagy holdrutára bukkanjak, és hát nem is találtam egyet sem. Esetleg ha valaki rendelkezik némi helyismerettel, adhatna tippet, hátha járok még arra. Viszont találtam szarvas hagymát, ez számomra újdonság volt: az érdeshez hasonlít, de ennek jócskán kilógnak a porzói a virágból.

Az elvirágzott körtikéket és a nem túl feltűnő holdrutát szerintem ott sem könnyű megtalálni, ahol az ember nagyjából ismeri a helyét. Jövőre én is szeretnék megismerkedni a hellyel, majd szólok, ha még aktuális lesz.

Terepgyakon pár éve jártunk arra, de emlékeim szerint tényleg nem egy őserdő fíling... De mondjuk akkor még nem nagyon érdekeltek a növények.