Azt már régen megtanultam, hogy ha valami ritkaságot találok, akkor tízből kilencszer valami baklövést követtem el a határozás környékén.
Ez a jószág egy őrségi tavacska partján nőtt, és kifejezetten Scirpusnak néz ki, márpedig egy jólnevelt, a szakirodalmat ismerő S. sylvaticus ilyen legyökerező oldalhajtásokat nem hoz. (A magányosnak tűnő elszáradt füzérkékből én nem mernék következtetéseket levonni.)
Szóval ez vagy Scirpus radicans (ami legközelebb az általam ismert szakirodalom szerint tizenegynéhány km-re, a Rába mentén található), vagy sugárhatást elszenvedett S. sylvaticus, vagy valami egész más, de akkor mi?

valóban S. radicans

szabad kérdezni, melyik őrségi tavacska partján volt ez? (mert a Rába-holtágakon valóban megvan, de magában az Őrségben elég furcsán hangzik)

Roppant mókás volt, hogy miután a Rábagyarmat mellett a holtágak mentén kószáltunk egyéb okból, és arra gondoltam milyen jó lenne S. radicanssal vagy Carex repenssel találkozni, a családi béke érdekében lementünk fürdeni a Vadására. A gát felőli oldal tele van vele. Sokat járok arra, közel van, és bár csak nemrég óta ismerem a fajt, szerintem korábban nem volt ott.

kösz, érdekes (kizárásos alapon én is a Vadására gondoltam, ott bizonyos években jó iszapnövényzet van, végülis olyan nagyon nagyot a Rábáról nem kellett hozzá ugrania)

Lehet, hogy másik botanász is úgy gondolta, hogy a holtágak meg szúnyogok után megfürdik ott, és lemossa magáról az út porát meg a S. radicans magját a tóban.

Egyébként a szomszéd tóban találtam Lindernia dubiát, amiről nincs általam ismert irodalmi adat, az ÚMF-ben sem szerepel az Őrségből, de azt hallottam, hogy Mesterházy Attila is megtalálta már, csak nem publikálta. Azt a tavat sajnos idén drótkerítéssel elkerítették.

A Vadása partján, a strand területén valami Eleocharis is volt, de azzal nem boldogultam. Meg egy idő után zavar, amikor az összes strandoló azt bámulja, mit bogarászok 40 fokban bakancsban és felöltözve a parton...

Jól van, de ne feketét.