Carex secalina Wahlenb. - Csutaksás (C. lerchenfeldiana Schur)

---

Élőhely:
Iszap- és ártári gyomtársulásokban, belvizes szántókon, taposott helyeken. Sótűrő, úh. szikeseken is.

---

Elterjedése:
Nálunk: K: Szélein (Zempléni-hg., Vértes, Balaton-fv.), Dt: Soproni-dv., A: KisA: Fertő-med., ritka, NA szórványos.

---

Habitus:
Sűrűn gyepes, csomókban növő, tarack nélküli növény.

---

Virágzat:
V-VI. A virágzat a szár töve közelében kezdődik. Az (1-) 2-3 porzós füzérke lándzsás vagy keskeny hengeres, az alsó igen kicsi, alig feltűnő, a legfelső 8-20 x 1,5-3,5 mm, rövid szárközzel különülnek el a termősöktől. A (2-) 3-5 termős füzérke hosszúkás vagy rövid hengeres, többé-kevésbé sűrű virágú, a tömlők nem rendeződnek benne szabályos sorokba, 10-30 x (5-) 6-8 mm, egymástól többé-kevésbé eltávolodva helyezkednek el végig a száron, nyelük rövid (legfeljebb 25 mm), de hosszabb a hüvelynél. A murvák levélszerűek, az alsók hosszabb (10-40 mm), a felsők rövidebb hüvelyűek. A legalsó porzós (!) füzérke murvája rendszerint pelyvaszerű, csak a különösen nagytermetű példányokon lehet rövid zöld lemeze, de az sem éri el a virágzat csúcsát. A termős pelyva sokkal rövidebb a tömlőnél, hosszúkás-tojásdad, hegyes vagy szálkás csúcsú, fakó hártyás, keskeny, sárgásbarna középere van.

---

Szár:
A szár (5-) 10-30 (-40) cm, vékony, felálló, tompán háromélű, sima. A tőhüvelyek szürkés-, sárgás-, vagy pirosasbarnák, épek.

---

Levél:
A levél 2-3 (-4) mm széles, többé-kevésbé merev, lapos, szürkészöld, lassan finom csúcsba keskenyedik, éle alig érdes, különösen az alacsonyabb példányoknál, hosszabb a szárnál.

---

Tömlő:
A tömlő 3-bibés, (5-) 6-7 mm, keskeny tojásdad-lándzsás, halvány sárga, fénytelen, hasi oldala sík, háromerű, háta domború, öt-hét erű, fokozatosan lapos, finoman érdes-bolyhos élén kívül sima és kopasz, kissé szárnyas, elöl hasadt 2-fogú, egyenes csőrbe keskenyedik.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: 10-30 (-40) cm; Életforma: He.; Flóraelem: eurázsiai

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007)