Carex limosa L. – Semlyéksás
Élőhely: Tőzegmohás átmeneti lápok, dagadólápok, tőzegmohalápok.
Elterjedése:Majdnem egész Európa, Észak-Ázsia, Észak-Amerika, szórványos.
Nálunk: K: Keleméri lápokon nőtt egykor, valószínűleg kihalt.
Habitus: Lazán gyepes, hosszú, föld alatt vagy fölött kúszó indás, tarackos. Tarackja elég vastag, fényes sárgásbarna, rajta elhalt pikkelyek szürkésbarna maradványai vannak.
Virágzat: V-VI (-VII). A virágzat 3-6 cm hosszú, 1 porzós és 1 (ritkán 2) termős füzérkéből áll. A végálló porzós füzérke vékony, szivar alakú, (10-) 15-25 x 1-2 mm. A termős füzérke tojásdad vagy elliptikus, 9-20 virágú, (5-) 10-20 x 5-7 mm, hajszálvékony, sima, (10-) 25-40 mm hosszú nyélen bókoló vagy csüngő. A murvák levélszerűek, az alsó hüvelytelen vagy rövid (0-5 mm) hüvelyes, nem éri el a virágzat csúcsát. A termős pelyva szélesebb és olyan hosszú vagy rövidebb, mint a tömlő, széles tojásdad, rövid szálkahegyű, rézvörös, zöld középérrel, ritkán feketésbarna vagy zöld, barna szélű. A porzós pelyva keskenyebb, levágott vagy hegyes végű, szálkás, vörösesbarna, középere és széle világosabb.
Szár: A szár (10-) 25-35 (-45) cm, vékony, hosszbordás, háromélű, felső része érdes, alsó fele leveles. A tőhüvelyek vöröses- vagy sárgásbarnák, épek, legtöbbjüknek nincs lemeze.
Levél: A levél 0,75- 1,5 (-2) mm széles, keskeny szálas, merev, serteszerűen összegöngyölt vagy (f.
planifolia Kohts) laposan csatornás, nem sodrott, szürkészöld, hegyes, élei finoman érdesek, rövidebb, mint a szár. A nyelvecske 3-4 mm hosszú, hegyes.
Tömlő: A tömlő 3-bibés, 3,5-4,5 mm, széles visszás-tojásdad vagy elliptikus, lencseformán lapított, közepén a legszélesebb (2-2,5 mm), epidermisze legalább a csúcs táján papillás, szürkés-, kékes- vagy sárgászöld hátán erős 4-8 erű, csupasz, fénytelen, csúcsa levágott vagy igen rövid, néha kicsípett csücsökben végződik.
Egyéb jellemzők: Mérete: (15-) 20-35 (-45) cm;
Életforma: He-Ge.;
Flóraelem: cirkumpoláris
ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM: 1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 3. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007);
4. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924);
5. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796);
6. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906);
7. Jan Kops et al.: Flora Batava;
8. N. L. Britton, A. Brown: An illustrated flora of the northern United States, Canada and the British Possessions (1913);
9. Carl Axel Magnus Lindman: Bilder ur Nordens Flora (1917);
10. James Edward Smith: English botany (1809)