Múlt héten többször is jártunk a Vértes különböző részein. Elsősorban mohákra és zuzmókra vadásztunk, de azért az elénk kerülő gombákat sem hagytuk figyelmen kívül, sőt... Rengeteg téli laskát szedtünk és Barkóczának többé-kevésbé sikerült még egy videót is készítenie arról, ahogyan egy kiszáradt fatörzs tetején növő laskatelep felhőszerűen ontja magából a szélben a spórafelhőket! Találtunk néhány lilatönkű pereszkét, pár csoport téli fülőkét, mirigygombákat és mindenféle taplókat, ill. nagy meglepetésünkre egy helyen már előjöttek a tavasz kezdetét jelző csodaszép piros csészegombák is!

A mohák szenzációsak voltak, csak kapkodtuk a fejünket és a fényképezőgépünket ide-oda! Pénteken felfedeztünk egy sziklát, amin a szuper mohákon kívül még sok "pettyegetett tárcsalaponyt", Solorina saccata-t is találtunk (5-6. kép), ill. utóbb a képeket nézegetve rájöttünk, hogy bár a helyszínen nem vettük észre, de a lapony mögött még feltehetően urnazuzmó (Gyalecta jenensis) is lapult... Éppen ezért újabb mohászat és Gyalecta keresgélés céljából még vasárnap is visszamentünk körülnézni és ezúttal a - szélviharos időjárás ellenére - Solorina is csatlakozott hozzánk, sziklán növő "rokonainak" meglátogatása érdekében. Mondanom sem kell, hogy profi szemmel körülnézve Solorinának természetesen az általunk megtalált mohafajok többszörösét sikerült a sziklán fellelnie... (de persze lehet, hogy azok mind két nap alatt nőttek oda és mi azért nem szúrtuk ki őket két nappal korábban... )

A Gyalecta keresgélése a sziklán kúszva, a hideg szélviharban sokáig kissé reménytelennek tűnt nekem, de Barkócza nem adta fel, így végül csak sikerült azt is megtalálnia és több-kevesebb sikerrel le is fényképeztük! (7. kép)

Tök jó! Biztos akkor fordult egy kicsit a szélirány és azért csak az a felhő látszik jól, ami a sötét háttér előtt száll...