Erről ki mit gondol?

ha a kép bal alsó részében tartózkodó régebbi szárdarabok is a delikvenshez tartoznak, az E.× moorei megállhat

nehéz megítélni a méreteket, meg még elég fiatalnak tűnnek a szárak, ez hiányzik a 100%-hoz (mondjuk, így is eléggé valószínű)

Egy családot alkotnak, bár nemigen hasonlítanak egymásra, az öregnek lecsúszott a zoknijáról a sáv, a gyerekeknek még fölül van. Ha ez csak kortünet, akkor oké. Különben az állomány teljesen kaotikus képet mutatott, az emlegetett alaki változatosság miatt. Kiváncsi lennék, hogy ezeken az idei fiatal hajtásokon is hasonló lesz-e (ha igen, hogyan?) a levélhüvely mintázata, mint a sötétzöld idősé.

Egyébként a tisztának tekintett hyemale-k esetében sem mindig van jelen a fölső sötét sáv, vagy az ott maradó apró fogak is annak számítanak?

kevésbé tudományosan (de a gyakorlatban használhatóan) úgy tudnám megfogalmazni, hogy a valódi hyemale-állományok színben, szárátmérőben, szármagasságban eléggé egységesek

a ramosissimum rendkívül változatos, ráadásul ez nem is termőhelytől függ, mert ugyanazon a helyen lehet tök más megjelenésű is a növény

a moorei pedig akkor jön a képbe, ha egy ramosissimum-jellegű állományban egyes töveknél felvetődik az emberben, hogy ez akár hyemale is lehetne (de csak egyeseknél)

Egységességről ebben az esetben szó sincs, bár az számomra továbbra is kérdés, hogy a (képen is látható) fiatal, világosabb hajtások hyemale-kinézetűvé válnak-e öregebb korukra. Szemmel kell tartani őket, mikor csúszik le a zoknijuk.. Bár ha olyanokká is válnak ezek, az állományban vannak egészen alacsony és vékony szárú példányok is a legkülönbözőbb levélhüvely-formákkal, vagyis a hibridogén eredet bizonyosra vehető.