Az illír sáfránynak hazánkban egy előfordulása ismert a gyulaji vadrezervátum területéről. Mi van akkor ha ez be van kerítve és autóval sem lehet behajtani? Marad a már többször említett bemászós megközelítés, közben némi gyomorideg, mi lesz ha meglátnak, elkapnak, kiküldenek vagy lecsuknak. Útközben hab a tortán a környéken rohangáló vadállatok csörtetése, illetve a sáfrány lelőhely melletti betonúton néhány erdészeti jármű zaja. Jó 10 éve még át lehetett hajtani és akkor még nagyon könnyű célpont volt az ominózus növényke feltéve, hogy már ismertük a pontos helyet.
Reméltem, hogy a nagy hó pozitív hatással lesz a virágzó növények számára, sajnos ebben csalódnom kellett, a régebbi többezer virág helyett talán ha száz tő nyílott, bár azok a virágzás tetőpontján voltak. Négyes-ötös csokrok helyett be kellett érnem max. kettesekkel. Egy kisebb helyen (élőhelykép) a lelőhelyet felszántották, bár nem ott volt a legtöbb belőle, azért ez nem megnyugtató. A sáfrányon kívül a kisvirágú hunyor is megtalálható, most nagyrészt még bimbós állapotban.
Végül most sem történt semmi, hozzáteszem kétszer-háromszor már jártam így a helyen, de eddig ha észre is vettek, főleg erdészeti munkások, senki sem foglalkozott velem.

Talán a megoldás egy behajtási engedély lenne, amit valószínűleg előzetes egyeztetéssel meg is adnának, ha éppen nincs bent vadászat. Március tudomásom szerint már vadászati holtszezonnak számít.
Pereszkének a fórum nevében tett ígéretét nem felejtem el a következő bemászásomnál...

Megvan a megoldás!

Erdészeti munkásnak kell jelentkezni és akkor még fizetnek is azért hogy a sáfrányok között kószál az ember.