Az Év vadvirága honlapon meghirdetett szavazás eredményeként a 2012-es Év vadvirága a tavaszi hérics (Adonis vernalis) lett.

A tavaszi hérics hazánkban a száraz, napos mészkedvelő gyepekben, karsztbokorerdőkben, stb. szerencsére még viszonylag gyakorinak mondható védett növény, de sajnos az élőhelyei csökkenésének és a megkapó szépsége miatt történő kiásának köszönhetően a tavalyi Év vadvirágához (leánykökörcsin) hasonlóan neki is elég nagy szüksége van arra, hogy a védelem érdekében egy kicsit jobban ráterelődjön a figyelem.

A tavaszi hérics márc.- máj. környékén virágzik, a teljes napsütésben kitárulkozó, nagy aranysárga virágaival ilyenkor messziről észrevehető és összetéveszthetetlen más fajokkal (a hozzá kissé hasonló, fokozottan védett erdélyi hérics - Adonis hybrida hazánkban nagyon ritka). A virágzás kezdetén a zöldes színű, selymes szőrű bimbók alig látszanak ki a fűből, de a virágzás során a kocsányok jelentősen megnyúlnak és ekkor már messziről észrevehetők a sárga, 20-30 cm magas "sárga virágcsokrok" a gyepben.
Levelei élénkzöldek, 2-3-szor szárnyasan összetettek, keskeny-fonalas levélsallangokból állnak, a tavaszi kihajtáskor rendszerint még megtalálhatók a növény körül az előző évi leszárad, megbarnult hajtások is.
Aszmag terméscsoportja gömbölyű, vagy kissé megnyúlt, buzogányszerű. A részterméskék sűrűn szőrösek és horgas csőrben végződnek.



Illusztrációk:
1. O. W. Thomé: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweitz (1885); 2. Köhler's Medizinel-Pflanzen vol. 3. (1883-1898); 3. C. A. M. Lindman: Bilder ur Nordens Flora (1901-1905), 4. - (1816); 5. M. F. Weihe: Plantae Officinales (1823-1833); 6. Heinrich Witte: Flora (1868); 7. Hippolyte Coste: Flora edscriptive et illustrée de la France (1901-1906), 8. J. G. Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796)

Egyéb népi nevei a "Magyarország virágos növényei" c. könyvben (Hoffmann-Wagner, 1903.)

Adonis vernalis L. – (Kaporrózsa, sárga hunyor v. kökörcsin, sárga leánykökörcsin, tyúkszemvirág. – Term. r.: Boglárkafélék. Ranunculaceae.) – Évelő. 15–30 cm. Levele finoman szeldelt. Virágai nagyok, sárgák, átmérőjük 5–7 cm. Sziromleveleik száma 10–20. A csésze és a termés szőrös; a termés csőre kampós. Terem napos, főleg meszes dombokon. Az északi hegyvidéken hiányzik; különben szórványosan előfordúl az Alföld homokos mezőin is. 4–5.

Mért hérics a hérics?

Röviden:
Nem tudjuk...

Hosszabban (Rácz János: Növénynevek enciklopédiája):
A növény "hérits" nevét először 1784-ben Baróti Szabó Dávid szótárában olvashatjuk a "sárga kökörcsin" neveként. Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály szintén szerepelteti 1807-ben kiadott füvészkönyvében. Veszelszki Antalnál is megtalálható 1798-ban, ám csupán a tartalomban. Diószegi Sámuelnél 1813-ban "hérits".

A magyar nyelvtörténeti-etimológiai szótára szerint ismeretlen eredetű. talán egy régi "herencs, herincs" gombanévvel függ össze. Minden bizonnyal a "hérics" eredetileg tájszó lehetett.

Régebbi társneve a "sárga leánykökörcsin" és a "sárga hunyor", a népnyelvben a "tyúkszemvirág". Ez utóbbi név a nyelvjárásokban Selyén és Szeged környékén használatos. Az elnevezést a növény sárga virága motiválta. A nyelvjárásokban más növényt jelent, elsősorban a botanikai szaknyelvben jelölik a héricset a "kakasvirág" névvel.

"Adonis flos", azaz "Adónisz virága" a hérics: a görög mitológia szerint ez a virág Aphrodité kedveltjének, Adónisznak a véréből fakadt. Adónisz egy őszi vadászaton meghalt, de minden tavasszal újra feltámad, amikor a kikelet istennője a felmelegedő talajon az üdezöld gyepre tarka virágokat hint. Adónisz feltámadásának emlékére a régi görögök ünnepet rendeztek, és ú.n. Adónisz-kertet készítettek.*

Tavasszal nyíló fajtája az Adonis vernalis. A németben használatos Adonisröschen, azaz "Adonis rózsácskája" neve. Erdély néhány vidékén "csókavirág" az Adonis aestivalis népnyelvi neve. "Kotlóvirág" az Adonis vernalis Erdélyben (Kalotaszeg, Szucság). A névadásnak mágikus hiedelem az alapja, mely szerint a növénynek rontó hatása van a kotlóra, nem lesz csirkéje. Szucságon nem szabad leszedni, "mert nem lesz kotló". Sztánán és Zsobokon úgy tartják, "ne vigyük be, me megláttya a tyúk, nem tojuk". Kispetriben is ismerik, de nyilván ellenkező hatást tulajdonítanak neki, mert ott a tyúkok közé dobták, hogy tojjanak.

Erősen húgyhajtó hatású. Régebben sárgaságnál, vízkórnál, székrekedésnél, epilepsziánál és szívzavaroknál is használták.


(* Amennyire tudom az Adonisz-kertek a cserepes (balkonnövények) növények ősei voltak a görögöknél, mert törött/nem használt agyagedényekbe gyorsan kikelő, egynyári növényeket (pl. gabonafélék, fűszernövények) vetettek és ezt kitették a ház elé, vagy a tetőre. És ezek a növények szimbolizálták Adonis szépségét, majd a szépség gyors elmúlását...)

Képek a fórum képgalériájában: Adonis vernalis

Az Év vadvirága Érden... sajnos eléggé méltatlan körülmények között él szegény, mivel elképesztő mennyiségű (és sajnos egyre több) szemét van az élőhelyén...
Ami elég elkeserítő, mivel amúgy egy remek élő- és kirándulóhely lehetne ez a rész. (Ráadásul ahol épp nincs szemét, ott a persze a motorosok tapossák szegényeket, meg a többi növényt... )

Zitat von Zázrivá

---

Az utolsó képet hol csináltad?

---

Nagyjából bejelöltem a térképen (Firefox/Chrome tudja megnyitni!) Érd -Törökbálint határvidékén (de azt hiszem ez a rész még Érdhez tartozik...)

Már a Tétényi-fennsíkon is szépen virágzik az Év vadvirága! Szerencsére idén elég sok van belőlük... remélem maradnak is legalább ennyien!

Diósd, Nap-hegy. Sajnos az "Év vadvirágának" (és sok más remek növénynek...) ez lesz itt az utolsó éve...
(Már kb. 2-3 éve épül a lakópark, de idén úgy néz ki az utolsó pár négyzetcenti is végleg beépül... )