Nem vagyok nagy "rózsász", de ez szerintem nem Rosa arvesis, mert annak hosszabb a bibeoszlopa, és egyébként se nagyon nő 1 méternél magasabbra.
Határozó alapján, amennyit a képeken láttam, nekem R. canina s.str. jött ki.

Én eddig a Dél-Dunántúlon láttam Rosa arvensis-t, ahol nem ritka, de egy esetben sem emlékszem olyan gigantikus példányra, mint ami a BS-en látható. Nem is nagyon szokott olyan napos helyen megjelenni, mint a Rosa canina, inkább lomberdők aljnövényzetében vagy szegélyében marad.

Az ÚMF a terméses csésze állásáról, osztottságáról, a levél színe és fonákjának szőrözöttségéről, a levélgerinc szőrözöttségéről, a levélkék számáról (lehetőleg ne csak a virágzathoz közeli leveleket fotózd!), a tüskék alakjáról, a virágkocsányról, a pálhákról, a bibékről ír.

Fontos határozóbélyeg, hogy egyesével állnak-e a virágok (arvensis), vagy csokorban (canina, rubiginosa). Ez, sajnos, nem látszik jól. Szerintem canina, estleg rubiginosa lesz, de csak a csipkebogyószedő gyakorlatom (vérrel fizettem érte) alapján. Hogy azon belül...?

Bizony. És a megdörzsölt levél illata.

a R. arvensis fehér virágú
a bibeoszlop feltűnően kiáll, ami még télen, sőt tavasszal is jól látható a lombtalan növényen, ráadásul a csipkebogyó is kisebb
a 3 m-es magasságot akkor érheti el, ha nagy sarjtelepeinek kúszó hajtásai felmásznak valamire, egyébként támasz nélkül nem nagyobb 1 m-nél ---- e taxon egyértelműen kizárható

a képek alapján kár dörzsölni, mert ez R. canina-csoport, sőt bizonyára maga a R. canina
a késő őszi levelek szőrözöttsége gyakori jelenség, ami ugyanazon a növényen nyáron nem található már meg, ezért a R. corymbifera is elvethető

ez szerintem nem kiálló bibeoszlopos növény

csak a késő őszi leveleken látszik szőrzet (de pl. virágzáskor nem)

pár mirigy van a levélgerincen és a levélkék szélén

mindez simán belefér a canina-csoportba