A kérdés kapcsán - milyen nemzetségek láthatók a képen - két fotót is mellékelek, mert az eltérő méretek és képességeim korlátai miatt az elsőn csak az egyik taxon ismerhető fel. Azért fotóztam le őket, mert teljesen szokatlan fajhármasról van szó. Fajpárok szintjén is csak egy két olyan Mo-i irodalmi adatot ismerek, ahol a három közül legalább két genus ilyen finom léptékben magvalósuló együttes előfordulásáról megemlékeznek. Meglepő módon mindhárom faj kiválóan érzi magát ugyanazon az élőhelyen (fekvő holtfa, korhadó faanyag): a szokásos abundanciájukhoz képest nagy borítással fordultak elő itt. Milyen genus-okról lehet szó?

Így van , a gomba kilőve. A másik két kriptogám taxonnál tényleg elegendő a nemzetségre tippelni, mert a faji bélyegek nehezen kivehetők, vagy nem is láthatók.

Hát, úgy tűnik itt a vége, leült a feladvány, bár néhány tippet azért még vártam volna Solorinatól, Veszttől, Barkóczától vagy Jauriniumtól, de lehet, h nekik túl könnyű a kérdés, esetleg nagyon elfoglaltak, vagy nagyon gyengék a fotók... A feladvány sorsa egy picit arra is rávilágít, hogy egyelőre nagyon kevés a kriptogámokkal foglalkozó szakember, érdeklődő Mo-on. Pedig nagyon szép és izgalmas birodalom az övék, teli érdekes kérdésekkel és felfedezni való ritkaságokkal.

Egyetértek a hozzászólókkal, jogosak a felvetések. Sajnos most a járványhelyzet sem könnyít ezen: nem igen lehet kijutni csoportosan terepre. Lehet, hogy a vakcina megoldja a helyzetet, de erről többet nem is szeretnék beszélni, legalább itt ne kelljen erről olvasni. Azért hoztam mégis szóba, mert ha terepen és egy mikroszkópokkal rendelkező teremben nem is lehet most tanulókat verbuválni, más fórumok jól szolgálhatják a végső célt: a flóra jobb megismerését. Ma már több kipróbált platform is rendelkezésre áll (pl. Zoom, MS Teams), amelyeken keresztül interaktív csoportok, virtuális előadások, kurzusok szervezhetők. Uezeken a felületeken az előadásokat rögzíteni (és később visszanézni) is lehet. Ha pl. Solorina-nak lenne ideje arra, hogy ilyen kurzusokat szervezzen, sztem sokan lennénk, akik betársulnánk hallgatóként ezekre. A ppt-ken kívül, a számítógépekre csatlakoztatható mikroszkópok látómezeje is megosztható egymás között (már akinek van ilyen eszköze, mert legtöbbünknek ez a legnagyobb gond). A tanítványok (pl. Barkócza, Jaurinium) intézményi hátterükkel, informatikai jártasságukkal biztosan tudnának segíteni ebben. Persze, nem akarom beosztani a szabadidejüket (ha van egyáltalán ilyen), megszervezni mások életét (nem provokálni szeretnék), de hátha nem merült még fel bennük ez a gondolat. Egy próbát sztem megérne... a mohák jobb megismerése érdekében.

A második fotón esetleg Sanionia uncinata, vagy egy Hypnum cupressiformae látható? Kérdezem ezt úgy, hogy mohákhoz nem értek, csak épp nézegetem a hivatkozott angol könyvet...

Mindkét tipp jó a második fotó bal oldalán tömeges fajra (mivel mindkettő előfordul holtfán, pleurokarp mohák, egyoldalra hajló sarlószerű levélkéjük van), de nem a jó megoldás. Ez a faj leginkább a két tipp közül a Sanionia-ra hasonlít (levélkék alapján), sőt a szubsztrát miatt sztem első ránézésre még a mohászoknak is ez jutna eszébe. Arról nem is beszélve, hogy ha a nomenklatúrai hátteret boncolgatjuk, akkor a válaszod +/- jó, ui. a S. incinata-t korábban Drepanocladus uncinatus-ként is emlegették, a képen látható faj nemzetség szintű jó megoldása pedig a Drepanocladus lenne. Ha nem vagy mohász, akkor most azt hiszem illene gratulálnom és arra buzdítanom téged, hogy próbálkozz még, mert nagyon jó szemed van a mohákhoz is. Különben, ha 10x lupéval megnéznénk a levélkéket, akkor azt látnánk, hogy ennél a fajnál a costa-val (erecske) párhuzamosan nincsenek feltűnő hosszanti redők, míg a Sanionia-nál látnánk ilyeneket. Ennek a levélkéje szimplán sarló alakú (falcate), a Sanionia-é keskenyebb, kunkoribb (circinate-plicate), szinte karikába hajló.

Bocs, de azt nem írtam le, hogy Hypnum miért nem lehetne, ha lenne lehetőség arra, hogy lupéval ellenőrizd terepen. A Hypnum levélkéjének nincs, vagy csak nagyon fejletlen erecskéje van, amit lupéval legtöbbször nem is látunk. Ennek a fajnak (Drepanocladus sp.) viszont hosszú, jól kivehető, a csúcsig futó costa-ja van, ahogy a Sanionia-nak is.

Úgy sejtem, hogy több hozzászólás nem lesz a feladványhoz így lezárnám, mielőtt magam is megfeledkeznék róla. A három nemzetségből egyet-egyet Brenta (Ganoderma) és Pacsirtafű (Drepanocladus) eltalált. A harmadik lopvanősző szintén egy moha, méghozzá a hazai nemzetségek közül a legnagyobb termetűek közé sorolható (akár 30-40 cm is lehet): Fontinalis. Korhadó fán még nem láttam, az irodalom szerint nem is jellemző. Ez a szubsztrát a kísérő, itt nagyobb tömegben lévő Drepanocladus aduncus-ra sem jellemző. Sajnos előző levelemben tévesen fogalmaztam: bár egyes Drepanocladus fajoknál a costa a levélke csúcsáig érhet, sőt ki is léphet, a D. aduncus-nál a levélér sosem éri el a csúcsot, általában a felső harmadban elenyészik. Ugyanez igaz a Sanionia uncinata-ra is, itt sokszor csak a hosszanti redők miatt tűnik úgy, hogy a costa a csúcsig ér (általában a levél középső harmadában elenyészik).