Sikerült egy korábban felfedezett állományt virágzásban elcsípni. A virágok nem hozzák minden egyednél a szokásos felfelé állásos formát de én nordennek gondolom. Szerintetek?

Nem lehet megítélni, mert a négy képen nem ugyanaz a faj van.

Ez azért érdekes mert minden példánynál külön megvizsgáltam a virágot és ugyanolyan volt: kicsi meglévő de működésképtelen viscidium, mezochil szűk fehéres virág, epidudor nem eltérő színű. Vagy most ne keserítsetek el hogy tényleg ennyire lehetetlen vállalkozás ezeket az önmegporzó nőszőfüveket a határozót alapján meghatározni?

Elkeserítsünk? Nem könnyű, de az esetek többségében megoldható. Az a baj, hogy nem tudom eldönteni, hogy túlexponáltak a képek és azért hófehérek a virágok, vagy egy Epipactis nordeniorum f. chlorotica színváltozatot találtál - bár utóbbi kétszer láttam s csak egy-egy példány volt az állományban. Az epichil részletei nem láthatók, pedig az lenne a perdöntő. Mert lehetne E. moravica is, az hófehér, csak az epichildudorok halványzöldek. Nézd meg gyorsan az AHO Bayern oldalán, hogy melyik fajt láttad, amíg még a fejedben van a kép. Meg azt is, hogy ők hogy fotózzák a nőszőfűt, mert akkor egy csomó kérdés fel sem merül. Nőszőfűnél termőhely > habitus> szár töve> levél> virágzat> virág makró sorozat kötelező, csak így van értékelhető eredmény. Ne csüggedj, az utóbbi 10 évben több új kisfajt is leírtak, amik az E. norden-tallósii-moravica formakörbe tartoznak. Kettővel már találkoztam itthon is... Hajrá!

Ok. Élőhely: hegyvidéki patak mente, a virágról küldök még fotókat. A sötétebb képeket pont azért csináltam hogy látszódjon hogy nem teljesen hófehér a virág hanem van az epichilnek egy enyhe rózsás futtatás a és hogy az epidudor ok nem zöldek. Én inkább a mecsekin gondolkoztam mert az epichil szélét felfelé görbülőnek látom. A szár tövéről nincs képem de legközelebb erre is ügyelek. Legalul nem szőrös de a 2. 3. levéltől kezdődően igen.

Mecsekensis kizárva, annak hosszabban kihúzott a külső-belső leple, és színesek, többnyire a mézajak is. Az epichil felfelé görbülése az E. albensisnél és a moravica-nal is meg van. Az új képeidbe belenagyítva sem átok rózsaszínt, viszont nagyon halvány zöldet az epichil közepén igen. Nem látni be a mézajakba, nem látszik a hypochil, a bibeoszlop. Le kell hasalni és oldalról fotózni, nem fentről. Ezt az oldalt nézd meg: http://www.aho-bayern.de/epipactis/fs_epipactis_1.html. Ha a fejemhez fognák a pisztolyt moravica-t mondanék, de szerencsére nem fogják

Ok meggyőztél. Visszamegyek.

Itt vannak az új fotók. Nem mondom hogy profi minőségűek, de remélem a lényeg már látszik rajtuk. Szóval összefoglalva amit én láttam: szűk mezochil, hypochil barna, epichil szél felfelé görbül és alapvetően fehér, csak középen húzódik rajta egy zöldes sáv, vagy gyakran csak az epidudorok közötti rész zöldes, az epidudorok kis jóindulattal sem zöldesek, hanem fehérek.
A szár töve nem lilás, csak néhol alul az allevél (?) fonáka lilás, de nem minden egyednél, de a szár töve kopasz, feljebb kezdődik a szőrözöttség. Ha ez még belefér a morva változatosságába akkor én lennék a legboldogabb...

Ok, meggyőztél, az eredmény E. albensis. Az első kép a patakpart tipikus termőhely és a virág is belefér a tól-igba.

Hát akkor én itt fel is adtam a nőszőfű-határozási kísérleteimet. Úgy tűnik ez nem nekem való. Én az elbait zártam ki legelőször mivel annak nincs viscidiuma. Vagy mégis lehet? Vagy valamit félreértettem?

Dehogy adod fel. Tízezer margarétát megnéztem, de semmi aberráció, mindegyik ugyanolyan unalmasan egyforma volt... Na az Epipactisnál ez nem van így. A második bejegyzésedben írod, hogy hogy kicsi, de funkcióképtelen viscidiuma van a virágoknak. Most meg, hogy nincs viscidiuma. ??? Az E. albensisnek lehet kicsi, de mint a hermafroditáknak, nem "igazán" funkcióképes. A növényed Epipactis albensis, nem sok van belőle, gratulálok. Mivel nincsenek véletlenek, tegnap én is a vadászterületemen három kis szubpopulációjába belebotlottam. Küldöm a képeket, láthatod, az utolsó kettőnél van egy kis viscidium. Hallgass LGT-t, pl. a Nem adom fel-t

Szóval bocsánat ha félreérthetően fogalmaztam: az általam megvizsgált összes frissen kinyílt virágnak volt viscidiuma, ezért nálam az elbai szóba sem jött. Azt hittem ez egy erős bélyeg, de most már látom, hogy nem az. De így is másra számítottam. Hogy azt írod, ok ez még belefér a morva vagy a norden változatosságába. De hogy van viscidium, szűk a mezochil, és az epichil nem a szélén (ahogy az elbainál olvastam) hanem a közepén zöld, és ez ennek ellenére ez mégis elbai, na nekem ez egy kicsit sok(k)....Kérlek legalább abban adj még egy kis útmutatást, hogy mi volt az a bélyeg, ami miatt ez elbai lett. A bibeoszlop felépítése? Pollencsomagok elhelyezkedése? Nézem én a Bayern képeket, de elég változatosnak tűnik ott is minden.

Mindig nehéz más fotóiból határozni. A norden nem ilyen, még ha fehér is a mézajka (lásd kép). A tallosii más, és a moravica is, a határozókban bent van, de meg kell tanulni meglátni. Az említetteket kizárva, bár nem tipikus, de sok minden (termőhely, habitus, virág>mézajak) alapján mondtam az albensist; az összes feltett képed - főképp az utolsók - alapján nekem ez jött ki. A tegnap feltett 3 fotómból is igazából csak a baloldali tipikus. Nem egy főváros közeli nagy hegy északi lejtőjén találtad??? Mert ott sok albensis van...

Itt a norden kép és a termése, a tiédnek nagyon más

Ok. Nem adom fel, de lehet hogy sokszor fogok még újabb fotókkal jelentkezni mert itt rengeteg nőszőfüves hely van, minden héten találok szinte új állományt, és csak Tőletek tudok ebben segítséget kérni. Ezért is nagyon köszönöm az eddigi sok segítséget és hasznos információt! A margarétás kis kitérő is nagyon tanulságos és érdekes adalék volt. Az állományt egyébként a Zemplénben találtam de az ismert lelőhelyeitől jóval délebbre.