Carex hirta L. - Borzas sás

---

Élőhely:
Utak mente, árkok, legelők, taposott nyirkos gyomtársulások, erdőirtások, magassás és patakmenti magaskórós társulások, mocsár- és láprétek, kaszálók, hegyi rétek, szikesek, homoki gyepek, liget- és láperdők, tölgyesek, erdeifenyvesek, akácosok, stb. Társulásközömbös.

---

Elterjedése:
Majdnem egész Európa (hiányzik északon), Észak-Afrika, Kis-Ázsia, Észak-Amerikába behurcolva, gyakori. Nálunk: Magyarország egész területén gyakori.

---

Habitus:
Lazán gyepes, hosszú tarackjából kis csomókat hajt. rendszerint feltűnően szőrös, de szőrzete nagyon változó (néha az egész növény kopasz!)

---

Virágzat:
(IV-) V-VI (-VII). A virágzat laza, gyakran a szár egész hosszára kiterjed. Az (1-) 2-3 (-5) porzós füzérke 10-30 mm hosszú, keskeny hengeres-lándzsás, nyeles. A 2-3 (-4) termős füzérke (10-) 20-40 (-45) x 7-10 mm, tojásdad vagy hosszabb-rövidebb hengeres, elég sűrű virágú, egymástól távol erednek, az alsó gyakran (f. hordeistichoformis Podp.) az alacsony szár alján, a talaj fölött ered, felállók, a felsők ülők, az alsók 3-10 (-20) mm hosszúak, gyakran a murva hüvelyébe rejtett nyelű vagy (f. pendula Gáyer) a nyél hosszabb, legalább az alsó füzérke bókoló, ritkán minden füzérke ülő. Az alsó termős füzérkék néha ( m. frenyói Pénzes) tövükön elágazók. A murvák lomblevélszerűek, a felső rövid, az alsó hosszabb (5-40 mm) hüvelyes, szőrös, sokkal hosszabb, mint a füzérkéje, de a virágzat csúcsát alig éri el. A termős pelyva akkora, vagy rendszerint hosszabb, mint a tömlő, tojásdad-lándzsás, hártyás, sárgászöld, szőrös, hegyes, széles zöld középere, mint aprón fogacskás, zöld tüske lép ki. A porzós pelyva keskeny lándzsás, vörösesbarna, hártyás, halványabb barna vagy zöld középerű, szálkás, a hazai sásfajok között egyedülállóan szőrös!

---

Szár:
A szár (5-) 15-50 (-80) cm, tompán háromélű, pelyhes, sima, végig leveles, csak a porzós füzérke alatt lehet érdes. A tőhüvelyek szürkés vagy barnáspirosak, általában szőrösek, rendszerint épek.

---

Levél:
A levél 2-4 (5-6 = f. latifolia Waisb.) mm széles, lapos, fűzöld, hosszú hüvelyes, többé-kevésbé sűrűn (legalább a hüvely) szőrös, a tőlevél rövidebb vagy akkora, mint a szár. A nyelvecske tompa, 1-2 mm hosszú, éle pillás.

---

Tömlő:
A tömlő 3-bibés, 5-7,5 mm, tojásdad-kúpos, többé-kevésbé felfújt (duzzadt), ülő, szürkészöld, később világosbarna, gyakran pirosló, sok erű, többé-kevésbé sűrű rövid szőrű, 1-2 mm hosszú csőre mélyen 2-fogú.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: (10-) 20-60 (-80) cm; Életforma: He.; Flóraelem: európai

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 5. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924); 6. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796); 7. Jan Kops et al.: Flora Batava; 8. N. L. Britton, A. Brown: An illustrated flora of the northern United States, Canada and the British Possessions (1913); 9. Otto Wilhelm und Thomé: Flora von Deutschland, Österreich der Schweiz (1885); 10. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906);