Carex acuta L. - Éles sás (syn. C. gracilis Curt.; C. mutabilis Willd.; C. tricostata Fr.; C. corynophora Peterm.)

---

Élőhely:
Magassásosok társulásalkotó faja, a feltöltődés korábbi stádiumának maradványaként mocsarakban, mocsárréteken és ligeterdőkben is előfordul. Elég társulásközömbös.

---

Elterjedése:
Csaknem egész Európa. Észak-Afrika, Nyugat- és Észak-Ázsia, gyakori. Nálunk: K: gyakori Dt: szórványos, A: elég gyakori.

---

Habitus:
Elég lazán gyepes, hosszú, vastag tarackos, néha sűrű állományt képez és többé-kevésbé sűrűn gyepesnek tűnik.

---

Virágzat:
V-VI. A virágzat rendszerint nagy, 10-20 (-30) cm hosszú, felálló vagy bókoló, 2-4 (ritkán 1), 20-60 x 2-6 mm-es porzós és (2-) 3-5 (-8), 30-100 (-150) x 4-5 (-8) mm-es, vékony vagy vastag hengeres, sűrűbb vagy lazább virágú termős füzérkéből áll. A termős füzérkék közül a felsők ülők, az alsók többé-kevésbé hosszú nyelűek, felállók vagy bókolók (lecsüngők). A murvák levélszerűek, csak kivételesen (f. vaginata (Pet.) Soó) hüvelyesek, a legalsó rendszerint túlér a virágzaton. A termős pelyva többnyire hosszabb, de lehet akkora, vagy rövidebb is, mint a tömlő. Hosszúkás-elliptikus vagy lándzsás, többé-kevésbé hegyes (ritkán tompa vagy lekerekített), legtöbbször feketésbarna vagy vörösbarna, vékony halványzöld középerű.

---

Szár:
A szár (10-) 30-100 (-150) cm, erőteljes, merev vagy ívesen lehajló, élesen háromélű, oldalai homorúak, különösen a virágzat alatt érdes, vagy (f. glabra Junge) többé-kevésbé sima. A tőhüvelyek világosabb vagy sötétebb barnák, épek, nem foszlanak hálózatos rostokra, rendszerint kiemelkedő kereszteresek és lemezük van.

---

Levél:
A levél lapos, (3-) 5-10 mm széles, hosszú, egyenletesen keskenyedő, száradáskor fonáka felé göngyölődik. Színén zöld, csillogó, fonákán szürkészöld, fénytelen, akkora vagy legtöbbször hosszabb, mint a szár. A nyelvecske 4-6 mm hosszú, tompa vagy levágott.

---

Tömlő:
A tömlő 2-bibés, (2-) 2,5-3,5 (-4) mm, visszás-tojásdad vagy kerekded elliptikus, közepén a legszélesebb (1,2 -1,8 mm), bikonvex (hasi oldala néha kevésbé domború), sárga, zöld, barnászöld v. (f. atrata Zap.) fekete, csupasz, rövid nyelű, mindkét oldala többé-kevésbé határozottan (3-) 4-5 finom erű. Legömbölyített végén rövid, csonka, cső alakú csúcs ül.

---

Egyéb jellemzők:
Mérete: 30-100 (-150) cm; Életforma: He-Ge (HH); Flóraelem: eurázsiai

---

Fontosabb alfajai:

- subsp. acuta A növény magas, erőteljes. A szár elsősorban terméséréskor bókoló hegyű. A levél 3-10 mm széles. A 3-5 (-8) termős füzérke karcsú hengeres, virágzáskor is és terméséréskor is bókoló vagy lecsüngő, az alsók többnyire hosszú nyelűek. A termős pelyva akkora, vagy többnyire hosszabb, mint a tömlő, többé-kevésbé hegyes. A tömlő mindkét oldala többé-kevésbé domború, finoman eres.

- subsp. erecta (syn. subsp. intermedia Celak; subsp. tricostata (Fr.) Asch. ex Hegi) A növény alacsonyabb, mereven felálló. A levél keskenyebb, legfeljebb 5 mm széles. A 2-3 termős füzérke felálló, vastag, rövidebb, mint a típus alfajé, a legalsó is csak rövid nyelű. A termős pelyva tojásdad, hegyes vagy tompa, rövidebb, mint a tömlő. A tömlő erősebb erű, háta domborúbb, mint a hasi oldala, gyakran kiálló borda van rajta, ezért háromélűnek tűnik.

---

ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:

1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000); 3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007); 5. Walter Hood Fitch: Illustrations of the British Flora (1924); 6. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796); 7. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906); 8, 9. Jan Kops et al.: Flora Batava; 10. Otto Wilhelm Thomé: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz (1885)