Az Atropa nemzetségnév Linnétől ered és mitológiai vonatkozású, az Atroposz névből származik. Atroposz a görög mitológiában a három sorsistennő (moirák, a római mitológiában párkák) egyike. Zeusz és Ananké lánya, két testvérével (Klothó és Lakheszisz) együtt ők felügyelték a sors fonalát. A legfiatalabb testvér, Klothó fonta a sors fonalát, majd Lakheszisz továbbította a fonalat, végül a legidősebb testvér, Atroposz ollójával elvágta a fonalat. Az erősen mérgező nadragulya tehát annak köszönheti a nemzetségnevét, hogy aki megkóstolja, annak bizony Atroposz hamar elvágja a sorsfonalát...

A "bella-donna" vagyis "szép asszony" fajnevét pedig egyrészt annak köszönheti a növény, hogy atropint tartalmaz, amit pupillatágító hatása miatt a reneszánsz hölgyek a szemükbe cseppentettek az akkoriban csábítónak tartott - ám erős fény esetén akár vakságot is okozható - tág pupillás tekintet elérése érdekében. Másrészt egyes források szerint a fajnév arra is utalhat, hogy már Theophrasztosz is lejegyezte, hogy a növény afrodisztikus és pszichedelikus hatású és férfiaknál olyan hallucinációkat okoz, melyek során szép asszonyok jelennek meg előttük.