Boros Ádám még önálló fajként írta le. Ma már...

Sőt, ezt is feladványnak szántam...

szép természetes színe a van a virágoknak :)

tréfát félretéve, C. scabiosa, az ezután következő apróbetűs részt pedig ki-ki kikeresheti a határozókban - mindenhol más nevet talál

Te minek hívnád? (Ugye, ha S. simonkaina mellett posztoltam, akkor nem nagyon kell már nézni a határozóbályegeket.)

tudom, hogy vértesi, és hogy van köze Boros Ádámhoz, aki C. vertesiensis néven leírt egy scabiosa-alakkörbe tartozó jószágot

mégis, ezeket fotó alapján azonosítani vétek lenne

az, hogy endemikus (vagy annak vélt) alakokat lelőhely alapján határozzunk, a Sorbus nemzetségben elég jól megy, más nemzetségekben viszont egészségtelen

Ittam egy kis bort, úgyhogy engedd meg, hogy kötözködjem.

A Centaureák önnálló fajokba sorolása ellen az a fő érv az, hogy sok az átmeneti alak. Hát pont a vértesi élőhelyeken semmi variabilitás nem látszik a Centaurea vertesensis esetén.

(Azt persze világos, hogy a kérdésben sokkal (sokkal) nagyobb a tapasztalatod.)

kötözködhetsz bor nélkül is :)

az érvelés sántít abban a tekintetben, hogy attól, hogy a vértesi élőhelyeken egységes megjelenésű, még nem önálló faj

a soproni barkócaberkenyék például egységes megjelenésűek - mégsem gondolom, hogy önálló fajnként kellene őket értelmezni

nagyon sok Centaurea-taxont leírtak már (nem csak a scabiosa alakkörében, utóbbiból nálunk is itt van még a C. fristchii, tuti taxon) - és kevés viselkedik közülük igazán markáns fajként

számomra pl. a jacea agg. sokkal megbízhatóbban tagolhatónak tűnik, mint a scabiosa agg.



mindettől persze még a C. vertesensis jó taxon 8változat, alfaj, sőt akár faj ..) is lehetne - de ez meg nincs kikutatva, részletesen elemezve

a kis hazánkból leírt endemikus alakokkal Dunát lehetne rekeszteni, több közülük fajként fut - és elég sok közülük külföldi szerzők számára emészthetetlen, mert nincs rednesen feldolgozva