Csak nem bírtam ki tegnap, hogy nem menjek el a Haraszt-hegyre. Indulás előtt láttam, hogy Pereszke is be volt jelentkezve, úgyhogy küldtem neki egy invitálást a túrára, a daravirágokra hivatkozva. Azonban mint kiderült, tegnap elkiabáltam a Szársomlyó terápiás hatását, úgyhogy lemondta a túrát. Bizony, igaza volt, kellemetlen szél fújt, daravirágoknak nyoma sem mutatkozott. Jó hír viszont, hogy "tengert láttam, ahogy kitekinték" a hegy felől a rétre.
Először egy ismerős Dégen berkenyét kerestem föl. Szép, duzzadtak voltak a rügyei. Néhány már valószínűleg ősszel kipattanhatott, aztán úgy maradt a télben. A fűben találtam néhány termést is, akiknek sikerült áttelelniük.
Kicsit leánykökörcsinben is reménykedtem, fényképeztem már itt kinyílt példányt március 9-én, de kis szőrös kezdeményeket sem láttam - félek tőle, hogy leszedték, kiásták őket. Így jobb híján ködvirágon, és ugyanazokon a mohafajokon próbálgattam az új gép makroképességeit, amiket a Szársomlyón is fényképezgettünk.
Kerestem egy szélcsendes, napos zugot, napozgattam, teázgattam, aztán ahogy a nap már erősen lefelé állt, elindultam visszafelé. Világos, hogy ekkor botlottam a kis szőrösökbe. Pár nap múlva érdemes visszamenni hozzájuk.