Üdv,

Több fafaj esetén tudom és látom, hogy számos változatról van szó.
Eligazodni bennük nem könnyű. Ha valaki tud ebben segítséget, jelezze!
Pl. valamilyen tanulmány, dokumentum, ami foglakozott ezek leírásával.
Vagy nincs értelme?

Az alábbiakról van szó:
(fotóim most nincsenek majd készük egyszer azzal is)

1. Fehér fűz változatok
Vizes mély területeken találkoztam csak a törékeny fűzzel (S.
fragilis). Ezt az idősebb ágaknál lévő rügyekről és a habitusárol elég
könnyen megkülönböztettem. Az új sarjak hasonlítanak a fehér fűzre.
(vagy nem?)
Viszont a Fehér fűz esetében nagyon sok változattal találkozok (az
ártértől, vizes mély területeken át, és városi közterületekig), de
főleg új autópályák mellett, ahol a töltéshez használt kotort homokból
(gondolom) rengeteg kelt vadon az árkok szélén.
Ezek különböznek habitusban (felfelé törőtől az enyhén bókolón át,
csüngőbb hajtásúig)
A vesszők hajtás vonalában (az egyenestől a hullámoson át a csavartig)
valamint a legnagyobb változatosság a színben van:
zöld-zöldesszürke-zöldessárga-narancssárga-világosbarna-sárgásbarna-sárga-sárgásvörös-barnászöld-bíbor
és ezek árnyalatai
valamint a három tulajdonság különböző kombinációi. Ezernyi változat,
talán még leírni is értelmetlen őket.
Hogyan alakultak ki ezek a változatok? Azt tudom, hogy a fehér fűz
könnyen hibridizálódik (és a nyárfák is). Más fajjal, kertészeti
változatokkal kereszteződött a fehér fűz? Fehér fűzek ez mind
egyáltalán? A leveleket még nem vizsgáltam.


2. Fehér és Szürke nyár közötti változatban sok féle átmenetet
látok, akár vadon terjedve akár mesterséges "erdőben". Tudom az erdészetben
szelektált változatok vannak.


3. Fekete nyár változatot is többet látok, amikor a nyár magról terjed
és vadon kell városban, vagy a természetben. Itt is habitusban is több
változat érzékelhető. Ezek nyilván nem igazi fekete nyarak, hanem a
nemes nyár való kereszteződéséből adódik.


4. Közönséges nyír két habitus változatát látom, ha a másik változat
egyáltalán a (B. pendula). Az egyik az ismert enyhén bokoló, de van
egy olyan, aminek ágai szögben felfelé állnak, vesszői nem bókolnak.


5. A keskenylevelű kőrisnek is rengeteg változatát látom. Nem tudom
jól tapasztaltam-e, de én magas kőrist nem láttam Szegeden és
környékén. Ezt a levélzet alapján mondom, de ami viszont megzavar,
hogy levélzet lappján Keskenylevelűnek (F. angustifolia) mondott
példányok egy részénél rügyszínben, állásban, és főleg a termés
alakjában olyan változatokat látok, ami hasonlít a magas kőrishez is.
Ami a lényeg termésben nagyon sok féle változattal találkozok! És
ugyanígy habitusban is több formát látok, van amelyik inkább szélesebb
koronájú (főleg , ha van hely. És van, amelyik inkább felfelé tör,
még, ha van hely is. Nem tudom ez mit jelent. Ennyi változata van neki
is?


6. Szivarfánál is két változatot látok, bár lehet, hogy a másik más
faj, vagy fajta. Az alapfaj, az ismert nagy virágú, vastagabb termésű
C. bignonionides. Viszont látok több helyen Szegeden olyan formát,
aminek vékonyabbak a termései, és talán hosszabbak is, a virága is
kisebb, de talán több, a levele is kisebb egy kicsit, és úgy tűnik ez
a forma magasabbra is nő, legalábbis jobban felfelé nő. Ez lehet:
Catalpa x erubescens 'Japonica'


7. Végül mirabolán vagy cseresznye szilvában (Prunus cerasifera) látok
nagyon sok változatot. Bizonyára mindenki látott már sárga, kék,
bíbor, piros termésszín változatot, melyeknek az íze is különböző! és
persze van a díszfaként ismert színes lombú Vérszilva a P. c. 'Nigra'

Hát ezek azok, amiben nem látok tisztán, de biztos van olyan, aki
jobban átlátja ezt.
Bármilyen forrást, tapasztalatot, tudást szívesen fogadok.

Köszönettel, Kotogán Robi