a hegyi szil addig áll ellen, amíg nem találkozik a Vésszel
az elszigetelt hegyvidéki völgyekben valóban vannak érintetlen glabra állományok, de pont az izoláció miatt
a mezei szil a leginkább érintett, mivel élőhelyei jóval kevésbé elszigeteltek, szegény nagyjából rá is ment erre
a mezei/hegyi morfológialag viszonylag jól elválik, de nagyon közeli rokonok, egyes nézetek szerint azonos fajba tartoznak
a holland szilt "úgy habitusról" igen nehéz volna megállapítani, hitelt érdemlően legfeljebb úgy, hogy egy nagyobb faegyedet gondosan megvizsgálunk, több hajtásról származó levelt megnézünk, horribile dictu jövő tavasszal termésért is visszamegyünk - ilyen tortúrát senkitől sem várnék el, főleg nem egy fórumos feladványnál
akkor a kulcsszavak: Ulmus minor - szilfavész - idős egyedet már csak nagyítóval találni a magyar tájban
(a fák amúgy azért vannak egymáshoz közel, mert gyökérsarj eredetűek - ez ennél a fajnál gyakori, a többinél viszont kvázi hiányzó lehetőség - a fotón pedig azért vannak életben, mert a látens természetvédők több kilométeres környéken kiirtottak már mindent, nehogy valami kóbor szúbogár megfertőzze őket)