|
|
| 18.423 Hozzászólás
Özönfajok Magyarországon
Általános megközelítésben özönfajon / inváziós fajon olyan fajokat értünk, melyek természetes előfordulási területükön kívülre történő véletlen behurcolásukat, vagy szándékos betelepítésüket követően képesek ott megtelepedni és gyorsan terjedni, veszélyeztetve ezáltal az őshonos életközösségek ökológiai egyensúlyát.
Az özönfajok térhódítása világméretű természetvédelmi problémát okoz. Ma már minden kontinensen jelen vannak olyan - meggondolatlanul, szándékosan (pl. haszonnövényként, dísznövényként, stb.) betelepített vagy véletlenül (pl. kereskedelem, turizmus révén) behurcolt - fajok, amelyek gyors szaporodásuk és ellenálló képességük révén kikerültek az "emberi ellenőrzés" alól és kivadulva, tömeges terjedésükkel elözönlik a számukra kedvező élőhelyeket. Ezek az agresszíven terjedő, tömegesen megjelenő fajok többnyire összefüggő, homogén állományokat képeznek, így jelentősen csökkentik az adott területen előforduló fajok számát (a terület biodiverzitását) és idővel teljesen kiszoríthatják a területen élő honos növényfajokat.
Az özönnövények terjedését nagy mértékben elősegíti a természetes élőhelyek különböző okokból történő bolygatása vagy a helytelen mezőgazdasági gyakorlat (pl. legeltetés hiánya, vagy éppen a túllegeltetés, stb.), hiszen az ilyen módon sérült, ill. rosszul kezelt területeken az özönfajok könnyebben megtelepedhetnek. A természetes élőhelyek bolygatásán kívül az özönfajok gyakran egyéb "versenyelőnyben" is részesülnek a honos fajokkal szemben: a természetes előfordulási helyükön őket kordában tartó kór- ill. károkozóik (betegségek, az adott növényt fogyasztó állatfajok, stb.) általában csak több évtizedes késéssel "követ(het)ik őket", így az eredeti élőhelyüktől távol létrejövő populációk zavartalanul fejlődhetnek.
Sajátos természetvédelmi "anomália", hogy egyes fajok új helyükre (pl. másik kontinens) kerülve a számukra kedvezőbb feltételek (pl. klimatikus tényezők) révén inváziós fajként viselkednek, míg eredeti élőhelyükön ritka, védett fajnak számítanak. Számos hazai védett faj is inváziós fajként van számontartva más országokban, (pl. a babérboroszlán Daphne laureola is inváziós fajként viselkedik azokban az országokban, ahová dísznövényként került be egykor, ám a kedvező élőhelyi feltételeknek köszönhetően terjedésre, kivadulásra is hajlamossá vált: Daphne laureola)
A biológiai invázió megelőzése, valamint az özönfajok elleni védekezés az egész világon, így Európában is kiemelt fontosságú természetmegőrzési, gazdálkodási feladat. Az 1979-ben elfogadott, az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről szóló, ún. berni egyezmény volt az első olyan nemzetközi megállapodás, amelyben megjelennek a nem (ős)honos fajok betelepülésének, telepítésének szigorú ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések. A helyzet súlyosságát jól igazolják a Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa (MÉTA) program felmérései, amely szerint azon területeket, ahol természetes vegetációnak kellene lennie, már 13,1%-os arányban borítják az özönnövény fajok.
Az inváziós fajok elleni küzdelemben a nemzetközi egyezmények és a különböző nemzeti stratégiák mellett igen fontos szerepe van az ismeretterjesztésnek és az egyéni részvételnek is, hiszen az egyes fajok terjedését az is segíti, ha terjedésükhöz lelkes hobbikertészektől is kapnak némi támogatást... lehetőleg ne ültessük, ne szaporítsuk őket!
A TERMÉSZETES (ÁLLAT-) ÉS NÖVÉNYVILÁGRA VESZÉLYT JELENTŐ INVÁZIÓS FAJOK JEGYZÉKEI
A hazai jegyzékek kiindulási alapjául a növényi invázió témakörében még 1998-ban, Jósvafőn szervezett szakmai fórumon („Agresszív adventív növényfajok és a természetvédelem”) számos botanikus kutató és természetvédelmi szakember által összeállított, természetvédelmi szempontból a legveszélyesebbnek tartott növényfajok listái szolgáltak.
A természetvédelmi szempontból veszélyt jelentő szárazföldi és vízi özönnövények jegyzékén, amely jelenleg 33 szárazföldi és 8 vízi növényfajt tartalmaz, azok a növényfajok találhatók meg, melyek hazánkban nem őshonosak és jelenlétük a természetes, illetve természetközeli élőhelyeken az őshonos növény- (és állat)világ számára veszélyt jelent.
A főként mezőgazdasági vagy települési környezethez kötődő, természetvédelmi szempontból kisebb veszélyt jelentő növényfajok, mint például a parlagfű, a parlagi rézgyom, a selyemmályva, a madársóska-fajok, stb., valamint a terjedésükkel problémákat okozó, de hazánkban őshonos fajok pl. a nád, a siska nádtippan, a földi szeder fajcsoport nem szerepelnek a jegyzékekben. (Előbbiek azonban szerepelnek a fórum inváziós fajokat bemutató topikjai között!)
A legveszélyesebb, különösen nagy természetvédelmi kárt okozó szárazföldi özönnövény fajok a listában vastagon szedettek.
Szárazföldi inváziós növények
- Acer negundo - zöld juhar
- Ailanthus altissima - bálványfa
- Amorpha fruticosa - gyalogakác
- Asclepias syriaca - közönséges selyemkóró
- Aster lanceolatus (incl. A. tradescantii) - kisvirágú őszirózsa
- Aster novi-belgii - sötétlila őszirózsa
- Aster × salignus - fűzlevelű őszirózsa
- Celtis occidentalis - nyugati ostorfa
- Cenchrus incertus - átoktüske
- Echinocystis lobata - süntök
- Elaeagnus angustifolia - keskenylevelű ezüstfa
- Fallopia japonica - japán óriáskeserűfű
- Fallopia × bohemica - cseh óriáskeserűfű
- Fallopia sachalinensis - szahalini óriáskeserűfű
- Fraxinus pennsylvanica - amerikai kőris
- Helianthus tuberosus s. l. (H. decapetalus auct.) - vadcsicsóka
- Heracleum mantegazzianum - kaukázusi medvetalp
- Heracleum sosnowskyi -Sosnowsky-medvetalp
- Hordeum jubatum - díszárpa
- Humulus scandens (syn. H. japonicus) - japán komló
- Impatiens glandulifera - bíbor nebáncsvirág
- Impatiens parviflora - kisvirágú nebáncsvirág
- Juncus tenuis - vékony szittyó
- Padus serotina (syn. Prunus serotina) - kései meggy
- Parthenocissus inserta - közönséges vadszőlő
- Parthenocissus quinquefolia - tapadó vadszőlő
- Phytolacca americana - amerikai alkörmös
- Phytolacca esculenta - kínai alkörmös
- Robinia pseudoacacia - fehér akác
- Rudbeckia laciniata - magas kúpvirág
- Solidago gigantea - magas aranyvessző
- Solidago canadensis - kanadai aranyvessző
- Vitis vulpina - parti szőlő
Inváziós vízinövények
- Azolla caroliniana (A. filiculoides) - nagylevelű moszatpáfrány
- Azolla mexicana - mexikói moszatpáfrány
- Cabomba caroliniana - tündérhínár
- Elodea canadensis - kanadai átokhínár
- Elodea nuttallii - aprólevelű átokhínár
- Hydrocotyle ranunculoides - nagy gázló
- Lemna minuta - törpe békalencse
- Pistia stratiotes - kagylótutaj
Forrás: termeszetvedelem.hu
Élőhelyek özöngyomos fertőzöttsége (MÉTA):
MÉTA - növényzetitérkép
Özönnövényekkel kapcsolatos letölthető ismeretterjesztő anyagok:
Plakátok és egyéb ismeretterjesztő kiadványok
Csatolmányok:
Válaszol
Őshonos növények:
A természetes elterjedési területükön és terjedési potenciáljukon belül előforduló növények.
Terjedő őshonos növények:
Más növények populációi rovására terjedő őshonos növények.
Adventív növények (jövevény-, nem őshonos-, idegen növények):
Olyan növények, amelyeknek egy adott területen való jelenléte szándékos vagy véletlen behurcolásnak, mint az emberi tevékenység eredményének köszönhető. A meghonosodás és terjedés foka szerint lehetnek alkalmi (megjelenésű), meghonosodott és özönnövények.
Alkalmi idegen növények:
Egy adott területen fejlődésre és esetenként szaporodásra is képes idegen növények, amelyek azonban nem képeznek önfenntartó populációkat, megmaradásuk pedig csak ismételt behurcolással lehetséges.
Meghonosodott növények:
Olyan rendszeresen szaporodó idegen növények, amelyek szándékos emberi beavatkozás nélkül (vagy az emberi beavatkozás ellenére) is sok életcikluson át képesek önfenntartó populációkat képezni. Spontán és gyakran létrehozott utódaik rendszerint a szülőegyedek közelében találhatók, és nem szükségszerűen özönlenek el természetes, féltermészetes vagy emberalkotta ökoszisztémákat.
Inváziós növények (özönnövények):
Olyan meghonosodott növények, amelyeknek - gyakran igen nagy számban - létrehozott szaporítóképletei viszonylag rövid idő alatt a szülőegyedektől jelentős távolságra is eljutnak és ez által jelentős területeken képesek elterjedni (az elözönlött területen honos növényfajok rovására.)
Átalakító növények:
Az inváziós növények egy részhalmazát alkotó növények, amelyek az egyes ökoszisztémák és tájak jellemző sajátságait, állapotát, megjelenését vagy természetét azok jelentős területein megváltoztatják.
Gyomnövények:
Olyan (nem szükségszerűen idegen) növények, amelyek olyan helyeken nőnek, ahol nem kívánatosak, és amelyeknek rendszerint érzékelhető káros gazdasági vagy környezeti hatása van. A természetvédelmi gyomok olyan idegen növények, amelyek elözönlik a természetes növényzetet, rendszerint károsan hatva a honos biodiverzitásra és/vagy az ökoszisztéma működésére.
Forrás: http://novtan.emk.nyme.hu/novtan/florapannonica/PDF/Vol.01/No.01/FP1.1_02.pdf
Dr. Mihály Botond - Dr. Botta-Dukát Zoltán (szerk.):
Biológiai inváziók Magyarországon - Özönnövények I. - II. (2004., 2006.)
(Letölthető itt: Özönnövények I.; Özönnövények II.)
Csiszár Ágnes (szerk.):
Inváziós növényfajok Magyarországon (2012.)
(Letölthető itt: Inváziós növényfajok Magyarországon)
 Látogatók
0 Fórumtag és 338 Vendég online |
 Fórum statisztikák
A fórumon 17415
topik
és
72923
hozzászólás van.
Rekord látogatottság: 469 Felhasználó (22.11.2024. 00:15). |
