VIRÁGKÉPLET

A virágképlet a virág felépítését betűjelekkel és számokkal adja meg. A betűk az egyes virágtájak tudományos nevének kezdőbetűi, a mellettük lévő szám az adott virágtájat alkotó viráglevelek tagszáma. A virágképlet tartalmazza továbbá a virág szimmetriáját, az egyes virágtájak elemei közötti összenövéseket, ill. a magház állását is.

1. A képlet a virágszimmetriára utaló jellel kezdődik:




2. Utána megadható a virág ivara is:




3. Virágtájak betűjelei:




Csésze - Calyx - Általában zöld színű, levélszerű, funkciója a virág többi részének védelme a virág kinyílása előtt, de olykor színes és átveszi a párta szerepét.

Párta – Corolla - A legtöbbször színes, feltűnő, gyakran illatos sziromlevelek összessége. A megporzásért felelős rovarok csalogatását szolgálja.

Lepellevél – Perigonium - Ha a virágtakaró levelek nem különülnek el csészére és pártára (pl. liliomfélék), hanem csak egy körben helyezkednek el. Ez lehet párta- vagy csészeszerű is.

Porzók – Androeceum - Több örvben is állhatnak, olykor egymással, vagy a pártával összenőhetnek. A porzót a porzószál, a portokok és az azokat összekötő csatló alkotják. A porzószál csúcsán található portokokban képződik a virágpor (pollen), melyben a hím gaméták termelődnek.

Termő – Gynoeceum - Egy, vagy több összenőtt termőlevélből állhat. A bibe, a bibét és a magházat összekötő bibeszál és a magház alkotják.

Egyéb (ritkábban használt) virágtáj-jelölések:

EK – mellékcsésze (Epicalyx)

PP – melléklepel (Paraperigonium)

CC – mellékpárta (Corona)

CN – nektáriummá alakult csésze

P∞→A∞ – fokozatos átmenet (itt a lepellevelek és a porzók között)

4x – steril porzók, vagy helyük


Zárvatermő virág vázlata:




4. Számok:

A betűk után a viráglevelek számát tüntetjük fel, ha több körben helyezkednek el, körönként, kívülről befelé haladva adjuk meg és a számok közé + jeleket teszünk (pl. K5+5). A változó tagszámot (pl. több altaxon esetében) kötőjellel adjuk meg (pl. C3-5), ha szám meghatározatlan, sok, akkor ∞ jelet használunk. A kiesett kört 0 jelöli (pl. A0+5).

5. Határolójelek:

A virágtájon belüli összenövéseket gömbölyű zárójel (pl. K(5) ) jelöli, az eltérő tájak közötti összenövéseket mindig szögletes zárójel (pl. K5[C5A5] ) jelzi.

6. Magház állása:

A felső állású termőtájat a G aláhúzásával (G) jelöljük, az alsó állásút a G felülvonásával, a középső állású esetében pedig alul- és felülvonást is alkalmazunk.

Néhány példa:

*|↑ K5 C5 A∞-5+5 G(5-3-2)

- sugaras (*) vagy kétoldali részarányos (↑) virág 5 csészelevéllel, 5 sziromlevéllel (szabadok), meghatározatlanul sok, de legalább 10 porzó (két körben) és egy 5, 3 vagy 2 termőlevélből összenőtt termővel (Kőtörőfűfélék (Saxifragaceae))

K5 C5 A5+5 G(5)

- 5 csésze, 5 szirom (szabadok), 10 porzó (két körben, körönként 5), 5 termőlevélből összenőtt termő