Kiskunhalas, szeptember 15.
Szagot és méreteket nem tudok, a tövisek közé nem igazán látok, a szarvak meg elég furán néznek ki számomra....

Nekem is.

Köszi! Most akkor aktuális feltennem a kérdést, hogy egy ilyen "elterjedése tisztázandó" faj adatával mi a teendő?

Először érdemes utánanézni, volt-e már adata a környékről. Ha nem volt, akkor le kell publikálni valamilyen szakfolyóiratban. A Kitaibelia, a Flora Pannonica és a Botanikai Közlemények a három legnevesebb hazai folyóirat, ahol rendszeresen jelennek meg florisztikai cikkek, de vannak kisebbek is, pl. a Natura Somogyensis. Nézz bele ezekbe a folyóiratokba, és meglátod, kb. hogyan néz ki egy florisztikai cikk.

Mi a legegyszerűbb módja, hogy hozzájussak ezekhez a szaklapokhoz? És ha ezt meg is oldom, hogy tudom azt kideríteni, hogy volt-e adata a fajnak a környékről? És mit nevezünk jelen esetben környéknek?

Flora Pannonica és a Botanikai Közlemények fenn van neten, PDF-ben letölthetően (Gugli a barátod). A Kitaibeliát szerintem megtalálod az utadba eső növénytani tanszékek és természettudományi múzeumok könyvtárában. Bevallom, én nem szoktam minden jó adatom miatt végigrágni az irodalmat, általában előbb megkérdezek hozzáértőbbeket.
A "környéket" nem nagyon lehet definiálni, de gyakorlatias szempontok szerint "érezhető", hogy mikortól számít fontos információnak egy, a korábbitól egyértelműen lehatárolható előfordulás megkülönböztetése. Pl. ha egy fajnak csak 1 előfordulása van a Kiskunságban egy szobányi területen, de Te megtalálod 1 km-rel arrébb is, az szerintem érdekes. Ha egy fajnak az egész Kiskunság területén van 50 előfordulása, és Te találsz egy 51.-et, véletlenül egy olyan foltban, ahonnan éppen nem jelezték 1 km-en belül, az nem biztos, hogy olyan nagy információ. Persze, ez függ a faj természetvédelmi státuszától (védendő, unikális és invazív faj "érdekesebb") és a terjedés módjától (rosszul terjedő fajnál szerintem finomabb felbontású adatokra van szükség) is. Nem utolsó sorban fontos, hogy mi a célod az adattal. Minél precízebb és minél kevesebb benne a szubjektív döntés (pl. mennyire érdekes faj), annál több mindenre lehet később használni. Igen, a legtöbb dologra akkor lehetne használni az adatokat, ha mindenki méteres pontossággal leírná, hol mit lát (és adatbázisba rendezné). :) A florisztikai közlemények inkább hagyományok alapján születnek: biológiailag értelmes területről az "érdekes" fajok adatai gyakorlati szempontok által vezérelt térbeli felbontás szerint.

Az idő is fontos: ha egy fajt csak 50 éve láttak utoljára valahol, Te pedig ugyanott megtalálod, az szerintem érdekes, ha tavaly látták ugyanott, az nem annyira.

Köszi a bő választ!

Ez a faj szerintetek jó adat? Vagy kit lenne érdemes megkérdezni?

nem akarom a lelkesedést letörni, de ez egy nagyon gázos csoport, italicum-saccharatum-orientale-albinum-riparium, stb. (mondjuk a képről az utóbbi 3 kizárható)

a könyvben egy német kutatásokra alapuló (lényegében átvett kulcs van), de jobb nincs
egyik hazai konferencián volt egy hazai próbálkozás is, de abból nem lett közérthető, széles körben publikált anyag
ezen kívül Észak-Amerikában meglehetősen leegyszerűsítik, 1-2 fajra az egészet - lehet, hogy nekik van igazuk

emiatt nem érdemes egyes adatokat leközölni, úgyis egyenként herbáriummal felül kellene vizsgálni mindent

Ha Te találsz egy ilyen egyedet, mit teszel?

szerintem nem rossz a határozás, félre ne értsd, csak arra céloztam, hogy egyes Xanthium adatokat kár leközölni

maguk a taxonok állnak gyenge lábakon, éppúgy lehet ebből a csoportból 1 hazai faj, mint akár 8 (mindkettőre akad javaslat)

hogy mit csinálok egy ilyen esetben? sóhajtok egy nagyot

Köszi szépen!

Akkor én is sóhajtok egyet, ahhh... és kíváncsian várom a taxonomia fejleményeit a csoport kapcsán.

Azért a galériába felrakom, hisz az ÚMF határozókulcsa alapján elég biztos a határozás. Nemde?