Kíváncsi lennék mit értenek azon, hogy "a természetjárás “jogi akadálymentesítése”, a gyalogos turizmust indokolatlanul akadályozó jogszabályi előírások korrigálása".

Az, hogy szeretnék növelni a természetjárók számát, az szerintem jó dolog, a társadalom elég tunya, egészségtelen, és túl keveset tud a környező természetről. Ez senkinek nem jó. A természetnek persze az nem jó, ha tömegeket eresztünk rá, de valahogy ezt meg kell tudni oldani, hisz a természetvédelem emberek nélkül kissé faramuci dolog szerintem. Gátlástalanságról azért talán még nincs szó!

Tényleg jó lenne tudni, hogy mire gondolnak. Itt azért a vadászok nagyon szeretnék a "látogatókat" kiszorítani az erdőből. A jelenlegi erdőtörvény - némi egyedi értelmezéssel - letehővé teszi, hogy hónapokra lezárjanak egyes erdőrészeket, csak és kizárólag vadászatra hivatkozva. Egyes helyeken, Somogyban pl. meg is teszik, nem csak egyes erdőkre vonatkozóan, hanem bizonyos gazdaságok teljes területére, igaz, "csak" 15-9 óráig. (A vadász pedig közli, hogy a vadászat az egyedüli üdvozítő természetvédelmi tevékenység, és minél védettebb egy terület, annál intenzívebben kell rajta vadászni.)

Ugyancsak az előző erdőtörvény nem kötötte a tulajdonos hozzájárulásához, hogy egy éjszakára leverd a sátradat (nyilán a nem védett területekről van szó), a mostani ezt is engedélyhez köti. Meglehetősen életszerűtlen, hogy egy sátras túránál előre kelljen tudnom, hogy mikor, hol alszom, és ráadásul utána kellene nézni, hogy kinek az erdeje. A tűzrakás, szemét, hosszabb, csapatos táborozás az egy más kérdés.

"Ha egy gyakori, de látványos faj, magról való szaporítását ajánlja a túravezető, azért nem kellett volna elítélni (korábban Lepényhal) ... "
Ezt olvasva egy pillanatra a jereváni rádió recsegését véltem hallani... A mondatból néhány kulcsfontosságú körülmény hiányzik, amiket csak azért se fogok leírni, ha már egyszer töröltem. Ha te ezeket a körülményeket nem tudod, akkor inkább ne nyilatkozz. Ha tudod, akkor pedig ne torzítsd a tényeket.

Zitat

---

ne legyünk már annyira nagyra magunkkal, a mögöttünk álló évezredek nem azt mutatják, hogy hasznos a jelenlétünk a természet számára!

---

Ki mondta, hogy hasznosak vagyunk a természet számára? Ugyanakkor egy rendszernek, melynek szerves része, sőt hajtóereje a változás, hogyan lehet eldönteni, hogy mi a hasznos? 65 millió éve hasznos volt az égi áldás?

Zitat

---

nincsenek kételyeim arról, hogy kerékpáros és lovas utak, illetve versenyek lepik el a védett területeket.

---

Most is vannak lovasok és más technikai sportot űzők a védett területeken, miért lenne akkora probléma a természetvédelmi szempontból legelviselhetőbb módon utakat kijelölni számukra, és ennek megfelelően szigorúbban büntetni az ezen utakról való letérést? Legalább magukénak éreznék az adott területet.

Hát vannak hátrányai a nagyvárosnak..., egy kevéske...

(Az mondjuk jó lenne, ha az eltérő körülményeket a törvénykezés is jobban figyelembe venné.)

A legjobb, mikor maga a Nemzeti Park Igazgatóság vágatja ki a legértékesebb erdeit, csak hogy valahogy kihúzza az évet...

Itt egy szívderítő video:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/01/16...i_elohelye.aspx

Lápokat, lejtősztyeppréteket és homokbuckákat nyilvánítottak védetté:

http://index.hu/belfold/2012/02/22/lapok...tottak_vedette/

Köztük van a Pirtói-homokbuckás is, ami számomra oly kedves!

Nem egy nagyon új dolog, meg biztos rengeteg kórokozóról lehetne itt posztolni, olvasgatni..., de azért hátha valakit érdekel:
Chalara fraxinea (magas kőris kéregnekrózist okozó gomba)

https://www.youtube.com/watch?feature=pl...d&v=y1GpufLkBto
magyar leírás: http://www.erti.hu/a-magas-koris-keregne...vizsgalata.html

Ti mit tudtok a szilasligeti lápról? Az alábbi levelet továbbították nekem:

"Kedves Természetvédő Társaink!

Természeti értékeinkért aggódó szilasligeti lakosok nevében
kérem véleményüket, javaslatukat, segítségüket a Szilas-patak
kerepesi forrásvölgyét fenyegető veszély elhárítása érdekében.

A kerepesi helyi újság (Kerepesi Vélemény) 2012. júniusi
számából megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy az
önkormányzat vízjogi engedélyt kapott ún. záportározó
létesítésére az ex lege lápként védett, így országos
jelentőségű védett természeti területnek minősülő, állami
tulajdonú ingatlanon. Az alpolgármesternek a Szilas TV júliusban
sugárzott adásaiban elhangzott nyilatkozata szerint a tervezett,
mintegy egy hektáros vízfelületet a későbbiekben csónakázó- és
horgásztóként kívánják hasznosítani (az adásról készült
felvétellel rendelkezünk).

A szóban forgó terület – éppen a Gödöllői Agrártudományi
Egyetem (SZIE) professzorainak javaslatára és szakvéleménye
alapján került megyei (később helyi jelentőségű)
természetvédelmi oltalom alá 1981-ben. A terület változatos
élővilágú, növénytársulásai közül a legértékesebb a védett
terület alsó harmadában kialakult forrásláp. Védettségére,
valamint a forrásláp jelenlétére tekintettel, törvények alapján
került állami tulajdonba, természetvédelmi szerv (Duna-Ipoly
Nemzeti Park Igazgatóság) vagyonkezelésébe, illetve országos
jelentőségű védett természeti terület kategóriába.

Megítélésünk szerint a záportározó létesítése már
önmagában is súlyos természetkárosítást jelentene a védett
területen, akkor is, ha a forráslápot „csak” közvetve érinti a
beavatkozás, mivel:

•
a mederépítés földmunkái értékes vizes élőhelyek (nádas,
magassásos) károsításával, idős, méretes fák alkotta erdőfolt
(puhafás ligeterdő) kivágásával járnának;

•
a lápot egykor létrehozó források vizét a területen lévő
vízműkutak jórészt elvonják, így a láp fennmaradásához
nélkülözhetetlen a környező területekről ide kerülő - sajnos,
csekély mennyiségű – csapadékvíz, esetleg a tervezett tározó
területén fakadó forrás vize, amelyeknek a láp fölötti
elzárása a láp kiszáradásához, megsemmisüléséhez vezethet;

•
a védett területre az északi határánál belépő vízelvezető
árok az év nagyobb részében száraz, a tapasztalat szerint erősen
megkérdőjelezhető, hogy elegendő vízmennyiséget juttathatna a
záportározó feltöltésére, illetve párolgási veszteségének
pótlására, átfolyás, megfelelő vízminőség biztosítására.

Sajnos, nem kell hozzá túlfűtött fantázia, hogy az ember eme
természetátalakító tevékenységének „eredményeként”
puhafás ligeterdő helyén egy hektárnyi dagonyát, lejjebb egy
kiszáradt, egykor jobb napokat látott forrásláp nyomait
vizionáljuk, majd, ha már okafogyottá vált a természeti
védettség, jöhet az építkezési vállalkozó…!

A záportározó létesítésének szükségessége egyébként is
erősen megkérdőjelezhető, de ha az említett vízelvezető árok
által szállított vízmennyiségre alapozzák a záportározó
feltöltését, „kísérletezni” a természetvédelmi területen
kívül, annak északi határán túli, beépítetlen területen is
lehetne. Ez a terület részben önkormányzati tulajdonban van, amit
időnként kaszálnak és szabadtéri közösségi rendezvények
helyszíneként használnak, de máshol évek óta parlagon hagyott,
korábbi szántók, elgyomosodott, bozótos, építési és egyéb
törmelékkel, szeméttel borított (!) területrészek alkotják.

A fenti aggályainkat jelezve, a helyi környezetvédelmi civil
szervezet (Pátria Civil Közhasznú Egyesület) augusztus végén
kérte, hogy a KÖTEVIFE vizsgálja felül döntését, a bejelentésre
választ a mai napig (nov.22.) nem kaptunk."