A növény már egy másik fórumban is szerepel, ahol természetesen rögtön rávágták, hogy selymes peremizs.
A dolog azonban nagyon elgondolkodtató, amiben a hiányos adatközlés és a sajátos fotók is vétkesek.

Zalában tudtommal nem ismert selymes peremizs (vagy csak nagyon a határon), tehát ez egy nagyon jelentős felfedezés lenne. A lelőhelymegadás ehhez képest sejtelmes, hiszen nincs település, komolyabb termőhelyi adat sincs megadva. Az, hogy erdeifenyves, túl sokat nem oszt vagy szoroz, mert az oda telepítették.

Maguk a képek csak kiválasztott, tényleg erősen szőrös részleteket mutatnak be, habituskép nincs. A két faj között (a másik a britannica) nem pont a szőrözöttség mértéke a legerősebb bélyeg (a britannica is lehet ilyen szőrös, ha száraz helyre kerül, és az ochulus-cristi is erősen lekopaszodhat a nyárra), hanem a levél alakja, a szőrözöttség típusa (elálló, rányomott), ill. a fészekpikkelyek mirigyezettsége. Ezekből túl sok nem látszik a képeken, ugyan van levél, stb. A szőrözöttség nem tűnik szisztematikusan elállónak, inkább rányomott. A levélcsúcs is hegyesedőnek tűnik (már amit látni lehet), ill. az erezettsége is eléggé britannica-s.

Mindent összevetve, szerintem ez inkább britannica lesz, egy számára kedvezőtlen termőhelyen sínylődő, kínlódó példány. De biztosra eldönteni ezekből a képekből aligha lehet. A tanulság az, hogy alaposan dokumentálni kell a dolgokat (ne adj isten, már terepen is ránézni a bélyegekre a határozóban, vagy akár gyűjteni belőle).

miért azért ? :)

semmi baj nem történt, ha esetleg vissza tudsz menni ránézni, lefotózni, vagy megírod a helyét (csak körülbelül), akkor teljesen tisztázható az ügy

tessék mondani, ezeken a képeken melyik faj van?

Én mondtam rá elsőnek a selymes peremizst, de értem a kolléga okfejtését, valóban nem lehet kizárni egy sanyargatott britannicát. Az mindenképpen igaz, és nem is először fogalmazódik meg, hogy ha nem szívatás céljából határoztatjuk a fotóinkat másokkal, akkor érdemes körültekintően dokumentálni.

Az epés hozzászólásom a kettővel fentebbi rendkívül cizellált és tudományosan átgondolt kommenthez kapcsolódott. Nyilván a britannica gyakran szőrös, a határozókban is egyértelműen szőrösnek írják, csak ez a szőrözöttség nem mindig feltűnő - amit itt befotóztam, az nem is annyira savanyú helyről származik, csak éppen 3 hete 30 fok van, és szegényem így reagál.

Korábban volt szó arról, miért nem pörög a fórum - sok érv elhangzott, persze részben mindegyik igaz. Részemről nagyon erős faktor az önjelölt szakértők öntudatos működése is, akik bármilyen érvelés hatására sem tudják azt leírni, hogy "ja, tényleg, ezt nem tudtam vagy félrenéztem".

Az Inula nem egyszerű csapat (nagy fenológiai és ökomorfológiai változatosság van fajon belül is), egy kiragadott részlet alapján bizonyos egyedeket nehéz besorolni, fontos, hogy a terepen annyit megnézzünk belőlük, amennyit csak lehet.

Hibridek vannak, bizonyos fajok között rendszeresen (pl. ensifolia - salicina), de ezek jellemzően a szülők között, mellett vannak, önmagukban nem terjednek. Amúgy az egyik standard baromság, hogy rögtön "hibrid" lesz egy atipikus vagy éppen rosszul megfotózott egyed a fórumokban.

A legnagyobb jószándék mellett is készülhet unifnormatív fotó (itt is az sikerült a kezdő posztban), ill. a legjobb botanikus is félrehatározhat valamit, ha kapkod vagy nem figyel oda, vagy túl magabiztos (én is elkövettem többször ezeket).

A növényhez még annyit, hogy az adott tájból nincs oculus-christi adat sem régről, sem újból, ez önmagában erősen elgondolkodtató. A fotókon lévő növény továbbra is nagy valószínűséggel britannica (nekem még az jut eszembe különbségként, hogy a britannica jellemzően a virágzatig leveles, nincs hosszú virágzati kocsány, ami a másik fajnál inkább megfigyelhető).

Azt gondolom, hogy az esetek messze túlnyomó többségében az emberek segítő szándékkal határoznak másoknak növényeket. A tévedéseik is jóhiszeműek, és általában azért ismétlődnek vagy rögzülnek, mert nincs, aki kijavítsa őket. Egyre ritkábbá válnának, ha a nagyobb tudású tagok aktívabban felhívnák a figyelmet a felületességekre, és így az egész fórum szakmai színvonala emelkedne. De valamiért nálunk ezt csak kevesen vállalják - tisztelet a kivételnek. A hazai nyilvános fórumokon a minőségi szakmai párbeszéd egészen kivételes ritkaság. Érdekes, hogy már nem is kettő, csak egy országgal kell északabbra nézni, és azt látjuk, hogy még magas szinten publikáló botanikusoknak is valamiért "megéri" átnézegetni random felhasználók iNaturalistre feltöltött fotóit és (legalább néhányszor) részletesebb válaszokat is adni. Számomra mindig nagyon tanulságos a szakértőbbek hozzászólásait látni, sokat tanulok belőlük. A másik fórumon is élt a lehetőség egy ideig, hogy a kételyeket szóvá tegye bárki, csak aztán a bejegyzést titokzatos körülmények között elnyelte egy feketelyuk.

Zala vármegye keleti peremén, a Keszthelyi-hg-ben és a Tátika környékén van alkalmasnak tűnő élőhelye a selymes peremizsnek, ahogyan más sztyeppi fajok is kb. arrafelé érik el a dunántúli-középhegységi elterjedésük nyugati határát. Még ha nincs is onnan adat, egy-két KEF kvadráttal keletebbre már van, így önmagában a megye nem kellene, hogy kizárja a fajt. Nyilván nem mérhető a britannica gyakoriságához, de azért szenzációnak sem mondanék egy ottani találást. De mindegy, elismerem, hogy felületesen nyomtam rá, hogy selymes peremizs, ahogy a réti se 100% ezekből a fotókból.

A fajon belüli változatosság és a hibridkérdés kapcsán teljesen egyetértek, utóbbi megítéléséhez pláne részletes dokumentációra van szükség.

A rossz szándékot szinte senkiről sem feltételezem (olyan személyekről sem, akik teljesen kiakasztók amúgy), de a végtelen szűklátókörűséget azt igen (mind botanikai, mind kommunikációs téren).

A meglévő flóratérképezési adatbázis alapvetően nem attól a sebből vérzik, hogy kevés a recens adat benne (mert azt, ha lenne rá szándék és felkészült bázis, lehetne pótolni), hanem az archív adatok feldolgozatlanságától, és a már meglévő adatbázisban lévő irracionális mennyiségű téves adattól. Olyan fajok, amelyek egész gyakoriak, mondhatni alapfajok, vannak tömegével ide-oda határozva, és ettől az egész sajnos komolytalan. A "big data" világában ezt is büszkén mutogatjuk, ki is lesz hamarost értékelve szerintem.
Ami az internetes lektorálást (nagy volumenben) meg a programszervezést illeti, nekem egy flóratérképezés elég volt. Ez legyen már egy új generáció feladata.

Az I. oculus-christi-nek valami hatalmas élőhelyigénye nincsen, egész másodlagos helyeken megél, és a zalaszentgróti dombokon simán meglehetne (elméletileg). Viszont sem Károlyi és társai (akik évtizedekig alaposan bejárták a vidéket), sem Óvári Miki, aki kb. ott lakik, nem jelezték. Nyilván változhat a flóra, de az ilyen eseteket alaposan ki kell vizsgálni.
Azért, ha felületesen mondtad volna rá, és tényleg britannica, egyáltalán nem tudlak hibáztatni, az egész sztori nem erre irányult.