Én is elsőre azt gondoltam (valaha), hogy eperfa. Csakhogy ez a jószág az életben nem hozott egy termést sem, sem fehéret, sem pirosat.
Volt már fehér eperfám, ámde azok a fürtös izék sokkal tömöttebbek, valamint nem pottyannak le az utolsó szemig. Ráadásul a virágai (barkaszerűségek) sem hasonlítanak az általam ismert eperfához, sem a fehérhez, sem a feketéhez. Hacsak nem valami olyasféle jószág, hogy ez csak porzós és az utolsó szemig ledobál mindent, s meddő. (No, ilyent még nem láttam eperfában, tudtommal nem kétlaki.)
Ráadásul a levelek ötujjasan (tenyeresen) hasadtak, az eperfáé azért nem ennyire kifejezett.
A kertben van négy eperfám, két kicsi meg két nagy. A legnagyobb az feketeeper, a többi kicsit fura, mert sem nem fehér, sem nem fekete, tehát valamiféle hibrid lehet, de egész finomak. (Rózsaszínűek, ellenben a valamikori fehéreperfámmal, amely vajfehér, vanília aromájú és óriási volt – mint egy jókora galambtojás [márint a termése]). Tehát ezeket ismerem, ha másként nem, hát az összehasonlítás alapán. (Az még megy… )
Ámde ez a két fa azon túl, hogy eldobálja a barkáit a világon semmit nem terem, pedig vagy hatvan éves a nagyobbik.
Habitusra is egy kicsit más, mert nem túl magas a törzse, kb. 1,5 m-nél már elágazik, míg az eperfák azért rendesen nyúlászkodnak.