Zöld fodorkára hasonlít, spórás példányt nem találtam. Vízmosásban volt.

Cystopteris fragilis

Köszönöm a választ, de nem értem, miért csak egyszeresen szárnyalt?

Köszönöm a választ, akkor inkább az első határozott válaszra gondolok, mert Cystopteris volt a közelben.

Polystichum sp., ilyen korban sajnos nehéz megmondani, hogy melyik faj, mikroszkópos vizsgálat segíthet (pl. levélfelület mirigyessége, szőrözöttsége), de ha hazai a fotó, akkor a legvalószínűbb (ránézésre is) a P. aculeatum.

Polystichum aculeatum juvenile keresésre ilyet dob ki az internet: https://www.alamy.com/hard-shield-fern-p...ge65835975.html

Hát, ilyen is lehet, meg sok más milyen formát is ölthet, ahogy ezt a juvenilis példányoknál megszoktuk. A lényeg, hogy a levélgerinc (axis/rachis) mindig, még a néhány cm-es példányoknál is pelyvaszőrös, az elsődleges szárnyak (pinna) szinte tövétől kezdve végig megvannak, még nem szeldeltek, de a fogai, vagy karéjai szálkában végződnek, a pinna pedig ívesen a csúcs felé kanyarodik. Eddig ezek Polystichum sp. bélyegek. Ha a levélkék szőrösek lennének, akkor két hazai fajra lehetne gondolni, ha csupaszok, akkor két másik hazai faj jöhet csak szóba. Ez utóbbi esetben a P. lonchitis kizárható, mert a levele fiatalon is nagyon kemény, bőrnemű, a pinna a szélén sűrűn, szálkásan fogazott (serrate-acuminate), sosem karéjos, a P. aculeatum levele viszont fiatalon lágy (első pár télen teljesen vissza is fagynak), a pinna széle inkább csipkés-szálkás (crenate-mucronate) és általában karéjos (nem csak fogazott).

Hát, tévedni emberi dolog, még egy tanult kolléga esetében is előfordul, ezért jobb ha hallgatunk azokra, akik jobban értenek egy-egy taxonhoz. De hát hogyan dönthető el, hogy ki ért hozzá jobban? Ennek jegyében csatolok pár fotót, hogy is néz ki egy fiatal Polystichum vagy egy kortárs Dryopteris. Nem könnyű, de ha sok időt töltünk a természetben és odafigyelünk az apróságokra, akkor megmutatják rejtett titkaikat a fajok. Olyan bélyegeket is, amelyek az UMF-ben nem szerepelnek, mert annak nem az az elsődleges feladata, hogy egy fiatal növényt felismerjünk. Persze, egy olyan terepembernek, aki ebből él, nem árt ilyen korban is megkülönböztetni, főleg a védett fajokat. Mindezt b.s. is nagyon jól tudja. Azt is, hogy az interneten sok tévesen határozott faj van, még a profi honlapokon is előfordul, pláne, ha a juvenilis példányokról van szó. Így válaszát előremutató provokációként értelmezem és köszönöm.
Az első képen egy Dryopteris látható, az elsődleges levélszárny (pinna) válla jellemzően nem (legfeljebb csak kissé) aszimmetrikus, a levél fogas, de nem szálkahegyben végződik. Ez utóbbi a D. filix-mas alakkörére jellemző. Ha szálkás a fiatal példány, válla nem aszimmetrikus, akkor a D. carthusiana, D. dilatata alakkör fajairól van szó.
A második képen, egy Polystichum setiferum juvenilis példányán jól látható, hogy a pinna alapjánál, a levél töve felé eső váll feltűnően csapott (elsősorban ettől lesz vesealakú a vesepáfrányok levélkéje), ezért a pinna töve aszimmetrikus, a szálkahegyek már ilyenkor is feltűnőek, és szintén féloldalasan a levélke csúcsa felé néznek. Hogy honnét lehet tudni, hogy ez P. setiferum, azt egy másik topikban szívesen leírom, ha valakit érdekel (többször felmerült már ez a kérdés, de senki nem mert morfológiára alapozott, megnyugtató választ adni erre).
A harmadik képen egy picit (pár centivel) nagyobb P. aculeatum látható. Itt ugyan a pinna kevésbé tagolt, ám a váll csapottsága, az aszimmetria itt is jól felismerhető, ahogy a csúcs felé ívelő szálkák és levélkék is.
A negyedik képen egy idei P. setiferum látható (méretét a mellette növekvő Fissidens-ekhez viszonyítva könnyen belőhetjük). Látható, hogy a szálkásság itt épp, hogy megjelenik, az egyetlen esély, hogy ebben a korban különbséget tegyünk a Dryopteris-ek és a Polystichum-ok között, az a csapott, aszimmetrikus levélváll hiánya vagy megléte.
Hogy egy Sheldon Cooper féle érdekességgel zárjam a túl hosszúra nyúló megjegyzésem , fura, de igaz, hogy a Polytichum-okat egykoron Dryopteris néven jegyezték. Persze, ekkor a Dryopteris-ek Nephrodium néven futottak, így már akkoriban sem illett összekeverni őket.

Talán szerénytelenségnek tűnik, de én meg vagyok győződve az igazamról (hazai juvenilis pajzsikák és vesepáfrányok megkülönböztethetősége genus szinten) és ehhez nincs szükségem a pontos helyszín, jelen esetben a vízmosás helyének magadására sem (elég egy levéllemezről készült fotó, amin a pinna is jól kivehető; bartolomeo eredeti fotói ilyenek). Meggyőződésem, hogy ez a tudás, a korábban sorolt bélyegek alapján elsajátítható. A faji szintű azonosítás, morfológiai alapon már valóban nem ennyire egyértelmű, de korántsem lehetetlen.

Tisztelt Vitatkozók !
Helyesnek látom, egy újabb vizsgálat elvégzését a vita lezárásához a jövő évben. Ugyanis a vitában szereplő mindhárom faj megtalálható a környéken.
Ha megélem ?! nyáron jelentkezem.

Mint igértem, megnéztem a tavaly nyáron lefotózott juvenilis páfrányfajt, hogy eldölhessen a vita a hovatartozását illetően. Polystichum aculeatumot találtam. Több példány is előfordult a környékén.