Carex melanostachya Willd. - Bókoló sás (syn. C. nutans Host, C. sulcata Schur)
Élőhely: Magassásos társulásokban állományképző, szikes laposokon, mocsárréteken is.
Elterjedése:Nálunk: K: Zempléni-hg., Gödöllői-dv., Visegrádi-hg.-Vértes, Balaton-v., ritka
Dt: Sopron, Zala, ritka,
A: szórványos, Tt: gyakori.
Habitus: Lazán gyepes, a gyöktörzs hosszú tarackos.
Virágzat:V-VI. A virágzat (1-) 2 (-3) porzós és 2-4 termős füzérkéből áll. A porzós füzérke keskeny hengeres, 20-30 x 2-3 mm, vagy bukó alakú. A termős füzérke tojásdad vagy hosszúkás, 10-20 (-35) x 5-7 (-10) mm, sűrű virágúak, egymástól is és a porzósoktól is távol vannak, majdnem mind ülő, az alsó rövid nyelű is lehet (max. 5 cm). A legalsó murváskodó levél lomblevélszerű, rövid hüvelyes, akkora vagy hosszabb, mint a virágzat. A termős pelyva kb. olyan hosszú vagy kissé hosszabb, mint a tömlő, lándzsás vagy megnyúlt tojásdad, finom kihúzott szálkás hegyű, sötét vörösbarna, középere zöld vagy barnássárga. A porzós pelyva hosszúkás, az alsók tompábbak, a felsők finom hegyűek, sötét bíborbarnák, világosabb barna vagy zöld középérrel.
Szár: A szár (15-) 30-50 (-70) cm, tompán háromélű, sima vagy felső részén élei és a virágzat tengelye a füzérkék között érdes. A tőhüvelyek világosbarnák, piroslók vagy bíborosak, többé-kevésbé rostokra foszlanak.
Levél: A levél 2-3 (-5) mm széles, lapos vagy többé-kevésbé visszagöngyölt érdes élű, tiszta zöld, kissé merev, finom háromélű hegybe keskenyedik és általában rövidebb, mint a szár.
Tömlő: A tömlő 3-bibés, (3,5-) 4-5 mm, tojásdad-kúpos, háromélű vagy hengeres, fala vastag, többé-kevésbé szivacsos (”parás”), zöld, szürkés vagy sötét vörösbarna, fénytelen, feltűnően bemélyedt erű („hosszbarázdás”), vastag, 2-fogú (0,75 mm hosszú) csőrben végződik.
Egyéb jellemzők: Mérete: 30-50 (-70) cm;
Életforma: He-Ge.;
Flóraelem: kontinentális
ÁBRÁK / FELHASZNÁLT IRODALOM:1. Dr. Felföldy Lajos: Sás-határozó (2002); 2. Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója (2000);
3. Király Gergely (szerk): Új magyar füvészkönyv (2009); 4. Rothmaler: Exkursionsflora von Deutschland (2007);
5. Jacob Sturm, Johann Georg Sturm: Deutschlands Flora in Abbildungen (1796);
6. Hippolyte Coste: Flore descriptive et illustrée de la France, de la Corse et des contrées limitrophes (1901-1906)