Érdekes, hogy az agronómusoknak ezeket készpénzként tanítják:
"Elterjedésük és térparazitizmusuk alapján a rizsvetésekben legnagyobb jelentősége a pázsitfűfélék családjába tartozó kakaslábfűféléknek van. Közülük a legnagyobb arányban előforduló kozmopolita faj a közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), valamint ennek szálkás változata (Echinochloa crus-galli var. oryzoides). A nagy formagazdagságú faj változatossága elsősorban a buga formájában és színében nyilvánul meg.
A közönséges kakaslábfű a rizs gyomtársulásának állandó tagja, de nem kizárólagos rizsgyom, hiszen széles ökológiai alkalmazkodóképessége lehetővé teszi más termesztett növények állományában és ruderális területeken történő megtelepedését is. Inkább vízkedvelő (Hygrophyta), mint mocsári növény.
A közönséges kakaslábfű mellett, de annál kisebb egyedszámmal terjedt el még hazai rizsvetéseinkben a nagyszemű kakaslábfű (Echinochloa hostii, más néven Echinochloa oryzoides), s kisebb arányban megtalálható még a szakállas (örvös) kakaslábfű (Echinochloa phyllopogon) és a tömött (csavart bugájú) kakaslábfű (Echinochloa spiralis) is. Ez utóbbi három faj – a rizsével közel azonos ökológiai igénye alapján – mocsári növénynek tekinthető.
A rizsvetésekben található kakaslábfűfélék közül a közönséges kakaslábfűnek a legrövidebb az életciklusa. Ezt követi ennek szálkás változata, majd pedig a nagyszemű, az örvös és a tömött kakaslábfű. Virágzásuk és szemtermésük érési ideje július 10. és szeptember 15. között van. A szakállas és tömött kakaslábfű megközelítőleg a rizzsel egy időben érlel termést, míg a közönséges kakaslábfű rendszerint már korábban elpergeti termését, s a bugán maradt szemek zöme is rendszerint a tarlóra pereg aratáskor. A közönséges kakaslábfű növényenkénti maghozama elérheti a négyezret, míg a többi fajé a kétezret. Az egyes fajok gyomborítási arányait tehát tenyészidejük, pergési hajlamuk és maghozamuk is jelentősen befolyásolja. A közönséges kakaslábfű – ellentétben a másik három Echinochloa fajjal – a vízzel el nem árasztott területeken s így a gátakon is gyakran előfordul. Az egyenetlen talajfelszínű rizskalitkákban a partosabb, nedves részeken figyelhető meg a leggyorsabb fejlődése és térparazitizmusa, amely a növény nagymértékű, intenzív bokrosodásán alapul. Erősen szétterülő, a rizst túlnövő oldalhajtásai akadályozzák a rizs normális fejlődését."
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/t...em/ch04s03.html