valamelyik pilosella-hibrid, ezeket fotóról nem lehet meghatározni

a Füvészkönyv kulcsa az alapfajokig kb. jó, de számos olyan átmeneti alak van, amelyik igazán egyik alapfajba sem fér bele

a murorum felfogható pl. 20 különböző kisfajnak, a bauhini-nek még több kisfaja, alfaja, stb-je van

herbáriumból (több példány, szépen begyűjtve) valószínűleg határozhatók, egy olyan személynek, akinek erre rálátása van (Európában egy ilyet ismerek, és nem hazánkfia)

A svédek szeretik ezeket, és Skandináviára le is van írva két-háromezer Hieracium kisfaj. Ezeket még nyugdíjas koromban sem fogom a járókeretemmel se piszkálni. Akkor már inkább a pitypangok.

A helyi szaki egy lundi fickó, Torbjörn Tylernek hívják, és amúgy szívesen meghatároz bármit, amit normális állapotban elküldenek neki. (Skandináviából legalábbis.)

Hát, félek tőle, hogy bosnának igaza van, és nem hinném, hogy foglalkozna egy fotóval. Egy szépen lepréselt példány kellene neki. :)

számos olyan növénycsoport van, amelyben ahhoz, hogy jól képzett kezdő legyen az ember, 1-2 évet komolyan dolgozni kell (gyűjteni, herbáriumot készíteni, határozni, képzettebbekkel konzultálni, a lehetséges összes - értsd külföldi - forrást tanulmányozni, stb)
5-10 év után már egész ügyes lehet az ember, 10+ év után pedig akár profi is

ezeknél a csoportoknál (ilyen a Hieracium is, de sok más olyan csoport van, amit mi egy fajként látunk a határozókban, holott n+1 entitás) a fotó gyakran még az orientációhoz is kevés, nemhogy a komoly határozáshoz vagy archiválható adathoz - herbárium kell, akár egy szekrénnyi

az általában használt határozók egy közepes-jó szintig elvezetik az embert, de utána már kevesek, így pl a Füvészkönyv is kevés a profi Hieracium-azonosításhoz
(a Synopsisban vannak kulcsok vagy adatok a fajok alatti egységekhez is, de egyrészt sok minden régen elavult, másrészt anno Soó sok mindent kilóra összegyűjtött, és nincs mögötte kritikus értékelés vagy saját kutatás)

annyit még hozzátennék, hogy a profik nagy része még most is alapvetően morfológiai alapon dolgozik, és kitűnő szemmel igazodik el az akár áttekinthetetlenül bonyolultnak tűnő helyzetekben is
persze, sok esetben molekuláris háttér nélkül nem lehet komoly szinten publikálni, de a molekuláris háttér önmagában csak egy eszköz

(persze, a nagyvilág a puccos dolgokra éhezik: a napokban vettem részt egy kiránduláson egy 5csillagos laborháttérrel dolgozó külföldi csapattal, ahol mindent gyűjtöttek a célcsoportjukból a szekvenálásokhoz, és még a profnak is csak halvány fogalma volt arról, hogy mit is szedtek, a doktoranduszok meg nemzetségeket tévesztettek - de kétségem nincs, hogy ebből ők majd impakt faktoros cikkeket fognak gyártani)

Köszi a kedvcsinálót! :)

Igazából nem is a mennyiség a riasztó, hanem az az őskáosz, amin az embernek át kell verekednie magát, mire (remélhetőleg) valamennyire kitisztul a kép. Nem lehet csak úgy rendelni pár vaskos könyvet az internetről, amiben benne van a lényeg, aztán szépen feldolgozgatni, hanem jó néhány nyelven, két évszázad alatt írogatott, átlagember számára nehezen beszerezhető, ellentmondásoktól hemzsegő források hegyeit kellene átbogarászni, szintetizálni, és valahogy összeegyeztetni azzal, amit az ember a terepen talál. Ehhez valami elképesztő elhivatottság és időmennyiség szükséges. Meg persze leginkább valaki, aki már előrébb tart a folyamatban, és mutatja az utat...

ebből persze az következik, hogy (csak a hazai flórát tekintve) mindhez jól érteni egyszerűen nem lehet, hazudik, aki azt állítja magáról

de megvan a bája annak, amikor egy elfeledett csoportot az ember felderít magának - jönnek a meglepetések, újdonságok, van ennek hálás oldala is (és a legváratlanabb, ismerni vélt növénycsoportban is lehet sok újdonságot találni)

boldogabb országokban majdnem mindennek van specialistája, aki ha meg nem is tanít minket az adott növényekre, de legalább meghatározza őket (azaz lehet neki gyűjteni, és az adatok hasznosulnak)

nálunk nem ez a helyzet, és valószínűleg sosem lesz ez (itt van pl. a Hieracium, de sok minden más is)

Hieracium, Ranunculus auricomus agg., Festuca, Poa, Carex egyes alcsoportjai, Taraxacum, stb, ezek mind rátok várnak :)

de a legtöbb botanikusnak fél óra elég egy Taraxacum-szakértővel arra, hogy rájöjjön, ő tulajdonképpen e területen nem érdekelt :)