Ezel a fajjal az a gond, hogy egy soha be nem fejezett kutatás akkori részeredményei szerint is legalább két csoportra bontható a "Helleborus purpurascens". Az első a korai kihajtású, csepp alakú, majdnem fekete bimbójú, félörökzöld levelű, többnyire antociános "dunántúli középhegységi". A másik a valódi dácikus, hatalmas, nyárra eltűnő tőlevelű, amelynek fonákán vastag, fehér erek vannak és szőrős, nagy, piros leplű "északi középhegységi". Nyolc évi munka után a genetikai vizsgálatok drágasága miatt soha nem lett befejezve a kutatás.